A palotát XVI. századi épületek felhasználásával Erdődy Gábor püspök kezdte építtetni: az 1715–1732 között elkészült részeket Giovanni Battista Carlone tervezte. Az U alakú épület előtt gyönyörű díszudvar helyezkedik el. Az évszázadok alatt többször is felújították a komplexumot. Túránkat a sekrestyében kezdtük meg.
Ezt követően egy főpapi dolgozószobába nyerhettünk betekintést. Természetesen az egyházi és a világi dolgok kéz a kézben jártak. Ennek köszönhetően épült meg például az egri Bazilika is.
A palota kincstárába érve igazi ritkaságokat láthatunk. Itt olyan egyháztörténeti emlékek láthatóak, amik az egyházmegye területéről származnak és akár több száz évesek is lehetnek.
Természetesen nem minden arany ami fénylik, hiszen a tárgyak sokszor aranyozottak vagy sárgarézből készültek. Nem úgy az a palást, amit maga Mária Terézia adományozott Erdődy püspöknek.
Az egyik kis kiállítótérben értékes festmények kerültek a középpontba. A stílusok keverednek az alkotásokon, a művészek páratlan technikával festették meg a témákat. Például a pipára gyújtásnál a fényekkel való játék vagy a tavaszi olvadásnál a rétegek egymásra helyezése is különleges. Ezt követően a leghíresebb termet fedeztük fel, ahol a különböző madarakat a természetes növényvilágba helyezték el.
Több teremben is bemutatják a közösségi élet színtereit, ehhez pedig próbálták az eredeti bútorzatot restaurálni. Jellemzőek voltak a cserépkályhák. Ezeknek két típusát meg meg lehet figyelni. Az egyik nyitott volt és a tűz is meleget adott, míg a másik fajtát kívülről fűtötték. Érdekes hangulata van annak, amikor az ember az érseki magán kápolnába nyerhet betekintést. A főépület délnyugati szárnyában található kétszintes kápolna mintegy összegezve utal a palota múltjának ikonikus fejezeteire, így bemutatása nem csupán szakrális élménnyel gazdagítja a látogatókat, hanem kiemelkedő építészettörténeti jelentőséggel is bír.
