Bíró József, a Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke: "Szólítsuk meg az egész közlekedő társadalmat a közlekedésbiztonság ügyével. Ugyanis meggyőződésem, hogy a biztonságos közlekedéshez a közlekedési kultúrán, a kulturált közlekedéshez pedig a közlekedés szeretetén, annak megismerésén, megértésén keresztül vezet az út."
Közvéleménykutatást végeztek, amelyből kiderül, hogy a társadalom hasznosnak tartja a Közlekedési Kultúra Napját.
Bíró József: "Megkérdeztük azt is, hogy ön szerint, hogyha kulturáltabb a közlekedés, akkor biztonságosabb is-e? Erre is 80 százalék fölött van a válaszadóknak az egyértelmű véleménynyilvánítása, miszerint a magyar társadalom fejében lényegében egybeforrt a közlekedésbiztonság, közlekedési kultúra szinergiája, ezért jó alapokra építünk, hogyha a közlekedési kultúrán keresztül formáljuk a közlekedésbiztonsági helyzetet."
A közvélemény szerint az utakon tapasztalható agresszivitás a legnagyobb baj.
Bíró József: "Egyértelműen az agresszív magatartást tartja a legveszélyesebbnek a gyorshajtást, a piros jelzésen való áthaladást. Az önző magatartás szintén nagyon közel van ennek a megítéléséhez. Önző magatartásnak tekintettük az elsőbbség meg nem adást járművek, illetve gyalogosok, kijelölt gyalogos átkelőhelyek tekintetében."
Oberling József, főosztályvezető, ORFK: "De mindig vannak, akik mások kárára jutnak előnyhöz. És hát mondanám, hogy még nincs ott egy rendőr, aki ennek elejét veszélyes, megakadályozza, és őket kiállítja és megbünteti. Tehát nyilvánvalóan nem lehet ott rendőr, és azért lenne szükség, hogy a közlekedési kultúra ne csak egy hétig tartson, hanem valóban az év 365 napja szóljon a közlekedési kultúráról."
A rendőrség saját eszközeivel harcol a szabálytalankodók ellen.
Oberling József: "Rendőrként pedig nyilván az a dolgunk, hogy akik ezt nem értik, akik mások kárára, akár pofátlanul, nem véletlenül használom ezt a szót, mások kárára jutnak elő, hogy azokat a forgalomból kiszedjük. Ezzel együtt azt tudom mondani, hogy az elmúlt évtized sikeres év volt a közlekedésbiztonság területén legalábbis, sőt az elmúlt évek is sikeresek voltak. Március elején jelent meg egy uniós statisztikai adatsor, és ebben Magyarország előkelő holtversenyben a harmadik-negyedik helyen szerepel. Az elmúlt évek alatt, 2019-től napjainkig nagymértékben, 22%-kal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma."
Az a cél, hogy 2030-ra felére csökkenjen a halálos közúti balesetek száma.
Szerencsi Gábor, a Magyar Közút NZRT. közúti szolgáltató igazgatója: "Az elmúlt 20 évben ugye 21 kollégánk halálozott, sajnálatos módon útfenntartás, útkarbantartás, munka közben, és ezek elsősorban gyorsforgalmi hálózatok, ami azt jelenti, hogy nagyon rossz még ezzel a közlekedéskultúra, és bármennyire van egy terhelésnél 80 km/órás sebességgel gyakorlatilag ugyanúgy 120-130, vagy még nagyobb sebességgel is közlekednek.
Közlekedjünk tehát kulturáltan, mert ahogyan mondani szokták, mindenkit hazavárnak.