Lehet önök is látták már a Balto című animációs rajzfilmet, amely egy igaz történet alapján készült. Miszerint 1925-ben Nome-ban diftériajárvány tört ki, amely főként a gyermekeket érintette, olyannyira, hogy több kisgyermek is meghalt. Az orvosság pedig 900 km távolságra volt, a rossz idő miatt pedig csak a szánhúzókutyákkal tudták leküzdeni a nagy távolságot.
Szerencsére a mai gyerekek többségének főleg itt Magyarországon a diftéria vagy más néven torokgyík szinte ismeretlen fogalom, hiszen kötelező a védőoltás ellene.
Örülni kell annak, hogy vannak védőoltások, és hogy Magyarországon ilyen jó az epidemiológiai helyzet, sikerült visszaszorítani különböző oltással megelőzhető járványokat, mint például kanyaró, szamárköhögés, torokgyík, járványos gyerekbénulás, ezek köszönhetőek annak a nagyon jó kötelező oltási rendnek, ami Magyarországon van. Legjobb példa a kanyarójárvány, hiszen a kanyaróvírusról tudjuk, hogy az a legmagasabb kontaktgiozitású indexű betegség, ami azt jelenti, hogy egy fertőzött beteg akár 12-13 beteget megfertőz. Egy váróterembe érkezve ott vannak a még oltás előtt álló csecsemők. Ez nemcsak cseppfertőzés, hanem a levegőben terjedő betegség, tehát a váróteremben lévő, még oltás előtt álló csecsemőket is már megfertőzi. Tehát nagyon gyorsan terjed. A kanyaró elleni oltás 95% alá kell esni egy populációban is.
Látni, hogy nálunk is a keleti határszélnél ott fordulnak elő kanyarós esetek, hiszen az átoltottság sokkal alacsonyabb.
Ma a népvándorlások korát éljük, ha hozzánk is nagyobb számban érkeznének oltatlan emberek, akkor viszont nálunk is fennállna a kockázata annak, hogy járványok alakuljanak ki.
Természetesen lehet olyan szituáció is, amikor valaki felmentést kaphat oltás alól.
Nagyon ritka esetben lehet adni. Egyrészt az, hogyha valaki egyértelműen analfilaxiás reakciója van egy összetevőre, a másik pedig egy súlyos kombinált, immunhiányos betegség, ami szintén nagyon ritka. Itt viszont azt is fontos említeni, hogy vannak immunszuprimált betegségek vagy kezelések, amik immunszupressziót okoznak, ott viszont fontos az, hogy oltassuk őket, és ezért vannak az oltási tanácsadók, akik meg is mondják, hogy milyen oltásokat és milyen oltási rendben kell kapnia.
Sajnos máig vannak olyanok is, akik tévhitekre hagyatkozva azt gondolják, hogy az oltások akár autizmust is okozhatnak.
98-as tanulmányon alapul, amiről aztán kiderült és bebizonyították, hogy ez egy meghamisított adatokon alapul. Ez egy etikátlan vizsgálat volt, és amikor ez kiderült, azonnal vissza is vonták ezt a tanulmányt. Úgyhogy ez sajnos '98 óta rajtunk van. Amit szintén fontos tudni, hogy az autizmusnak teljesen más a háttere, sok esetben egy genetikai háttere van, mint ahogy az MMR oltás hat.
A védőoltások tehát nagyon fontosak, nem csak azért mert járványokat képesek megállítani, hanem azért is mert sok esetben egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani a bizonyos esetekben halálos, gyógyíthatatlan vagy súlyos, maradandó egészségkárosodással járó betegségeket.
