Az egésznapos ünnepség koszorúzással kezdődött az elesett honvédek emlékére a részükre állított emlékműnél a Szabadság téren, majd Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek emléktáblájánál állított a Lengyel Légió utcában.
A császári-királyi védelem parancsnoka Ladnai Bálint hagyományőrző százados seregeivel áll szemben a támadó magyar királyi seregek parancsnoka által Udovecz György hagyományőrző ezredes által vezetett magyar seregekkel.
Az 1849 márciusában a magyar hadsereg Vécsey Károly- és a Damjanich János-féle hadtestek állománya körülbelül 12.000 fő volt, a védelmet ezzel szemben csak egy helyőrség alkotta. Bár meg volt erősítve egy dandárral, de Ottinger parancsnoksága alatt pár ezer fős volt. Nem számítottak a magyarok támadására. Sok lengyel szolgált a magyarok oldalán. Az elbukott szabadságharc után jöttek el Galíciából segítve a magyarokat megvívni a saját szabadságharcukat.
