Hogyan kell egyáltalán az Európai Unió bíróságának ezt döntését értelmezni? Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy a cél alapvetően megfelel a bíróságnak, és megerősítette a testület azt, hogy szükség van egy ilyen törvényre. Ugyanakkor a bíróság azt is kimondta, hogy a résztörvények azok nem megfelelőek, ezeken azért kellene változtatni. Ti mit olvastok ki ebből a döntésből – tette fel a kérdést M. Dobos Marianne műsorvezető.
Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet kutatója, filozófus erre azt válaszolta, hogy a döntés még nem áll egyértelműen a rendelkezésünkre. De annyit már tudunk róla, hogy
azt a célt, amit a törvény szolgál, hogy átlátható legyen a civil szervezetek gazdálkodása, és a gazdálkodásuknak azon része, amely a külföldi támogatásokról szól, az egy olyan cél, amit elfogadott a bíróság. Ez pedig nagyon fontos, de ha az EU többi tagországát nézzük, ez ott is gyakorlat – hívta fel a figyelmet a kutató, majd hozzátette, hogy Franciaországban és Németországban az orosz befolyástól való félelem miatt vannak már régóta hasonló törvények.
Viszont a törvénynek az a része, amely az eljárási rendet jelenti, tehát, hogy a bejegyzésnél fel kell tüntetni azt, hogy az adott szervezet külföldi pénzekből gazdálkodik, azt kifogásolta az Európai Bíróság, és változásokat kért ebben – mutatott rá Nagy Ervin.
Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője megjegyezte, hogy az ítélet már elérhető magyarul, majd az eddig elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy a Bíróságnak nem a transzparenciával van gondja, amelyet a magyar jog is, hiszen ma is követelmény, hogy a közhasznú szervezetek közhasznú jelentést tegyenek, továbbá az s követelmény, hogy a főbb gazdálkodási adatokat az érintett szervezetek tegyék közzé. A bíróságnak a fő problémája valóban az volt, hogy a külföldről támogatott szervezetek megjelölés, amelyet az új törvénymódosítás 2017-ben előírt a szervezetek számára, az szerintük megbélyegző és diszkriminatív – hangsúlyozta az elemző. Az külön érdekes lesz Nagy Attila Tibor szerint, különösen a miniszterelnök ma reggeli rádióinterjúja után, hogy a kormány milyen irányba tudja majd módosítani ezt a jogszabályt.
M. Dobos Marianne műsorvezető ezt követően felidézte, hogy
a törvény elfogadásakor mind az ellenzék, mind a civilek azt mondták, hogy a törvény módosítása arról szól, hogy ellehetetlenítsék a civil szervezetek működését, és egyesekre rányomják a „Soros bélyeget”. De ha az EU-bíróság a célt elismeri, akkor kijelenthető, hogy az ellenzéki és a civil retorika is megdőlt
– tette fel a kérdést a műsorvezető.
Nagy Ervin erre azt reagálta, hogy a civil retorikának csak egy részét látjuk. Majd megjegyezte, hogy idehaza 65 ezer civil szervezet működik, ebből öt olyan szervezetről tud, amelyek azt mondták, hogy ez a törvény őket megbélyegzi, ezért ők a mai napig be sem tartják a törvényt, nem jelölik meg a külföldi támogatóikat a bírósági beadványokon.
A törvény célja azért is fontos a kutató szerint, mert olyan civil szervezetekről van szó, amelyeknek a társadalmi jelenléte jelentős, és a politikai térfélen is jelen vannak. Ilyen többek között a Helsinki Bizottság, amely a témában már meg is szólalt. A filozófus szerint velük szemben jogos társadalmi elvárás, hogy átlátható legyen a gazdálkodásuk, az, hogy honnan kapnak támogatást, ezáltal pedig az, hogy ők milyen gazdasági és politikai érdekeket szolgálnak ki.
Teljes adás:
Hír TV
