2021. július 23.,
péntek, Lenke napja

Plusz-mínusz: A Pegasus el fog szállni hamarosan

2021. július 22., csütörtök 18:20

Megpróbáltunk utánajárni a „lehallgatási ügynek”. Állítások vannak, de bizonyítékok nincsenek. De mi is ez a szoftver, kinek állhatott érdekében rossz hírben feltüntetni hazánkat? Ezekről a témákról beszélgetett Kis Kornélia csütörtöki vendégeivel, Gyarmati Istvánnal és Horváth Józseffel.

Nemzetközileg támogatott hisztériakeltésnek nevezte a Pegasus-ügyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte, nem az a kérdés, hogy milyen eszközzel dolgoznak a titkosszolgálatok, mert ezt egyetlen ország titkosszolgálata sem árulja el. Az a kérdés, hogy törvényesen, vagy a törvényeket áthágva történtek lehallgatások.

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő adásunkban elmondta, az ügyben egy olyan szoftverről van szó, hogy alapvetően mobiltelefonok felhasználásával belehallgassanak az emberek életébe.

Több tucat ilyen program van és ez csak az egyik ebből (…) Feltűnő, hogy minden hír, ami ezzel az üggyel kapcsolatos, úgy kezdődik, hogy Izrael

– mutatott rá. A szakértő szerint el kell mondani, hogy ez a történet nem Magyarországról szól, Magyarország egy járulékos károkozás elszenvedője.

Világszerte 50 ezer emberről van szó ebben az ügyben, a marokkói királyon keresztül a francia elnökig, Magyaroszág pedig ebbe belekerült, mint Pilátus a krédóba – fogalmazott.

Gyarmati István leszögezte:

  • Az, hogy kormányok ilyen szoftvert használnak és megfigyelik a bűncselekménnyel gyanúsítható embereket, az nem csak joga, hanem kötelessége is minden államnak, mert az állam köteles felelni a biztonságért.
  • Azt, hogy ezt milyen módon teszi, a technika fejlődésével változik
  • Ez nem bűncselekmény, sőt, az lenne a bűncselekmény, ha nem tennék,
  • Az egészben egy bűncselekmény gyanúja merül fel, ha valaki nyilvánosságra hozza, hogy kit hallgattak le.

Horváth József Gyarmati Istvánnal ellentétben fegyvernek tartja a kémszoftvert, hiszen, mint arra rámutatott, a XXI. század hibrid háborúiban a tömegkommunikáció, a személyes kommunikáció megfigyelése, a nyílt és titkos információk adatbázisba rendezése, az egy nagyon komoly fegyver.

A XXI. században ilyen fegyvereket már nem csak államok, hanem gazdasági érdekcsoportok, terrorszervezetek, szervezett bűnözői csoportok és hatalmas high-tech cégek is

– ismertette.

Gyarmati Istvánt kiegészítve Horváth József elmondta, az 1995. évi CXXV. törvényt a Horn-kormány idején az akkori parlamenti pártok kétharmados többséggel fogadták el az akkori politikai konszenzussal.

Ez igen rigorózusan szabályozza, hogy kit és milyen feltételek megléte esetén lehet lehallgatni, titkosszolgálatii eszközökkel nyomon követni, tehát, nem bárkit, nem feltételek és mindenféle kontroll nélkül

– húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.

Teljes adás:

HírTV