„A szlovén miniszterelnök már jelezte, hogy adott esetben támogatná Magyarországot és Lengyelországot ebben a küzdelemben. Ha egy picit tágítjuk a perspektívát, akkor azt is lehet mondani, hogy itt egy olyan vita alakult ki, ami a brüsszeli bürokrácia, az egyre inkább föderalistává váló Európai Unió és az egyes tagállamok szintjén fog majd kiéleződni. Nagyon sok olyan kérdés lehet még – egyelőre a bevándorlás az, ami felszínre jött – leginkább LMBTQ jogokra lehet gondolni, ami adott esetben Románia, Portugália vagy Litvánia esetében is bizonyos dolgokat elvárna az Európai Bizottság. Ez is olyan kérdés lenne, mint sok más, ahol adott esetben egymásnak feszülés a jogállamiság kéréskörben kialakulhatna a jövőben. Mindez azon múlik, hogy a jogállamiság megmarad-e egy jogi elvárásnak vagy túlterjeszkedve, mint most, ahogy a bürokraták szeretnék egy politikai eszközként lenne használható”
- mondta Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet kutatója.
„Ami a lengyel-magyar összefogást illeti én ezt egy véd- és dac szövetségnek tartom, abban az értelemben, hogy a közös nyilatkozatban mindkét fél kijelentette, hogy egyik a másik nélkül ebben a vitában nem fogad el javaslatot, illetve nem fogad el olyan megoldást, ami a másik félnek nem tetszene. Itt mindkét fél megerősíti azt a véleményt, hogy ők az alapszerződés megkerülésének tartják ezt a jogállamisági mechanizmust, mert azt mondják és ebben a magyar kormánynak igaza van, hogy ez a jogállamisági mechanizmus nincs benne az EU alapszerződésében, hanem tessék végig menni a hetes cikk szerinti eljáráson”
- fogalmazott Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
Teljes adás:
HírTV
