„Mi az a határ, az a vörös vonal, amit átlépett a CBA?”
– tette fel a kérdést a műsorvezető.
„A reklámalkotóknak nagyon nagy felelősségük van abban, hogy a társadalom bizonyos társadalmi csoportok esetében, bizonyos témák tekintetében véleményt tud formálni. Itt most az az ábrázolás, ahogy öncélúan, túlzóan mutatta be a hölgyeket ebben a bizonyos reklám spotban, egyrészt sérti a közízlést, másrészt a reklámtörvénnyel is maximálisan szembemegy, mert az kimondja, hogy mind a fiatalok, mind a gyermekek védelme elsődleges. Amennyiben erkölcsi, szellemi fejlődésük bármilyen úton-módon egy ilyen jellegű spot által károsodhat, az tiltott”
– húzta alá a szakember, aki szerint a társadalmi érzékenység tekintetében minden országban más és más egy reklám megítélésének a kérdése, ami ráadásul folyamatosan változik. A reklámetikai kódex ezért mindig próbál frissülni, próbál az aktuális társadalmi közízlésnek megfelelni.
„Azt gondolom, hogy a Coca-Cola is azért vonta vissza ezt a kampányát, mert belátta, hogy azt a bizonyos nagyon vékony mezsgyét lehet, egy picit átlépte, és bizonyos társadalmi rétegeket – vagy pontosabban: csoportokat – megsértett ezzel. A Coca Cola felelősen viselkedett, a CBA is. Egyébként a CBA vezetése maximálisan jól kezelte ezt az ügyet, mert ahogy látta és észlelte mind a fogyasztók, mind az Egyenlítő Alapítvány oldaláról a megkereséseket, abban a pillanatban egy gyors döntést hoztak. Ilyen egy felelős magatartás”
– fogalmazott Urbán Zsolt, majd hozzátette, nem biztos benne, hogy a rossz reklám is jó reklám.
„Nem mindegy ugyanis, hogy milyen típusú az a rossz reklám”
– nyilatkozta a Magyar Reklámszövetség alelnöke.
Hír TV
