Kedden megszavazta az Országgyűlés a Kereszténydemokrata Néppárt által benyújtott az Isztambuli Egyezményt elutasító politikai határozatot. Az egyezmény hosszú ideje politikai vitát váltott ki az ellenzék és a kormánypártok között. De mit is tartalmaz és miért lenne veszélyes, ha ratifikálnák – tette fel a kérdést Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ igazgatójának Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
A kormány bár évekkel korábban aláírta ezt az egyezményt, azonban ez nem jelentette azt, hogy ez a magyar jogrend részévé vált volna – hangsúlyozta Szánthó Miklós, majd hozzátette, hogy hangsúlyozni kell ennek az egyezménynek a megtévesztő jellegét. Mert bár
az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szembeni fellépésről szól a címe szerint, azonban tartalmában semmi újdonságot nem hoz az említett témákban, ugyanakkor már az egyezmény elején leszögezi, hogy bevezetné a társadalmi nem, angolul gender fogalmát. Ez pedig lehetővé tenné, hogy a nemek között átjárhatóság legyen, sőt azt is, hogy a biológiai nemek összemosódjanak
– hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ igazgatója.
Szánthó Miklós kitért arra is, hogy
a liberális, progresszív jogalkotásnak mindig az volt az eszköze, hogy elsőre apróságnak tűnő fogalmakat becsempésztek a jogrendszerbe.
Az egyezmény szembe megy azzal az alaptörvényi szabállyal, hogy Magyarország a férfiaknak és a nőknek biztosítja az alapvető jogokat. Kimondható tehát, hogy
a magyar alaptörvénybe nem fér bele a gender-ideológia
– húzta alá.
Az igazgató ezt követően megjegyezte, hogy a magyar törvények szigorúan büntetik a nők elleni erőszakot, és nagy figyelmet fordítanak a hagyományos családmodell védelmére, így ezen a téren az egyezmény ratifikálása nem hozott volna újabb fejleményeket.
Teljes beszélgetés:
Hír TV
