Minden korábbinál több pénz, 1500 milliárd forint jut a következő években a felsőoktatás fejlesztésére. Az uniós támogatás nagy részét az infrastruktúra korszerűsítésére fordítják majd. A kormány célja, hogy a magyar egyetemek is ott legyenek a világ 200 legjobb intézményei között. A fejlődést a pénzügyi támogatás mellett a modellváltás is segítheti.
Magyarországon eddig 15 egyetem került állami fenntartásból vagyonkezelő alapítványokhoz. Az első ilyen típusú magánegyetem a Budapesti Corvinus Egyetem volt, amely két éve indult el ezen az úton. Az intézmény vezetése szerint hamarosan a munkaerőpiacon is érezhető lesz a régi és az új rendszer közötti különbség.
Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese volt Velkovics Vilmos műsorvezető vendége, Magyarország élőben című műsorunkban.
A felkészülési időszakot követően először az oktatás és a kutatás területein kezdték meg az átalakításokat. Egyfajta funkcionális stratégia létrehozásával indult a modellváltás, amibe később több szektort is bevontak.
A belső strukturális változás része volt többek között, hogy megszűntek a karok, megindultak a szakfejlesztések, a meglévő szakok megújultak és új hallgatói szolgáltatásokat dolgoztak ki a Budapesti Corvinus Egyetemen.
„Ahhoz, hogy valaki fejlődni tudjon és mondjuk 2030-ra jó eredményt érjen el, ahhoz tulajdonképpen a 2026-2030 közötti időszakra kell odaérkeznie.”
- hozta példaként Szabó Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese.
Hír TV
Kapcsolódó anyagok:
Új finanszírozási struktúra lesz a felsőoktatásban szeptembertől
Schanda Tamás: A kormány hatezer milliárd forintot fordít a versenyképesség növelésére