Országból hazát - Harminc éve szabadon – ezzel a címmel jelent meg Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának új könyve. A szerző a műben fejezetről fejezetre teszi mérlegre az elmúlt három évtizedet. Földi-Kovács Andrea kérdésére, hogy mi a különbség ország és haza között, a történész elmondta, ország akkor is van, amikor nem érezzük magunkat otthon benne és nem érezzük azt, hogy a hazánk a mi érdekeinket képviseli. Emlékeztetett, Magyarország 45 évet a szovjet birodalom részeként töltött el és akkor nem nagyon lehetett hazának érezni az országunkat, hiszen a szovjet birodalomnak az volt az érdeke, hogy a magyar nemzeti érzést a lehető legalacsonyabb lángra csavarja, hogy a magyarok egy internacionalista rendszerbe tagozódjanak be.
A könyv alcíme, hogy Harminc éve szabadon. Ezzel kapcsolatban Schmidt Mária kiemelte, a szabadság legfontosabb klasszikus ismérvei, a szabad választások, szólásszabadság, vallásszabadság, gyülekezési szabadság.
Tehát rendelkezünk mindazokkal a szabadságjogokkal, amelyek az embereknek lehetővé teszik, hogy szabadon kinyilvánítsák a véleményüket és egyébként a politikai vezetőiket is szabadon megválasszák, ők pedig a magyar emberek érdekeit képviseljék belföldön és külföldön
– tette hozzá.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte, hogy legutóbb egy nagyon sikeres érdekérvényesítésnek lehettünk tanúi, amikor a magyar és a lengyel miniszterelnök bátor kiállásukkal képesek voltak egy olyan kompromisszumot kikényszeríteni az Európai Unió döntéshozóitól, ami megakadályozta, hogy egy olyan értékközösségbe kényszerüljön a két ország, amely irányba sem a magyar, sem pedig a lengyel választópolgárok nem szavaztak.
Arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokat és kockázatokat látni az Európai Unió tekintetében, Schmidt Mária elmondta,
az EU szuverenitása legalább olyan fontos, mint egy nemzeti szuverenitásnak a megvédése.
Az Uniónak is tudomásul kell vennie, hogy a döntéshozatala átkerül olyan parlamenti képviselőknek a kezébe, akik esetleg másokat is szolgálnak közben vagy másoknak is rajta vannak a fizetési listáján
– tette hozzá.
Magyarország és a magyarság jövőjével kapcsolatban Schmidt Mária úgy látja, a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően kell az átalakuló világpolitikában helyezkednünk és meg kell találni azokat a pontokat, ahol meg tudjuk találni a saját helyünk.
Teljes beszélgetés:
Hír TV