„Az EP-választások előtt a mandátumát vesztő Európai Bizottság még gyorsan benyújtotta a 2020 utánra vonatkozó költségvetési javaslatot. Akkor ez meglehetősen nagy vihart kavart. Például a magyar mezőgazdaság is nagy kárvallottja lett volna. Beszélgettünk róla akkor, hogy a magyar kormány az utolsó töltényig harcol. Hogy állnak most ezek a tárgyalások?”
– kezdte felvezető kérdését a műsorvezető.
„Úgy állnak, hogy a 27 országból egynek sem volt megfelelő”
– reagált Velkovics Vilmos szavaira az agrárminiszter. Nagy István válaszában kifejtette, hogy azért volt elfogadhatatlan a javaslat, mert „nem azt a szándékot tükrözte, amit minden gazda joggal elvárna”. Tegnap és tegnapelőtt Helsinkiben arról egyeztettek, hogy a választások tükrében mi az ami mindenkinek elfogadható lenne.
„Olyan közös agrárpolitikára van szükség, amely megőrzi azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyeket eddig kaptak a gazdák. Először a keretösszegért kell harcolni, hogy legyen aztán mit osztani. Egyelőre keretösszeg csökkenés van előirányozva. Az egyes pillér 16 százalék, a kettes pillér 26 százalék. Ez volt az első javaslat, amit elintettek, ez elfogadhatatlan. Hiszen, ha a legrealistábbak vagyunk és azt vesszük, hogy a Brexit bekövetkezik – és Nagy-Britannia, mint befizető távozik –, az akkor is csak 8 százalékos csökkenést jelentene. De akkor mindenki számára egységesen. De gyakorlatilag számos olyan forrás lehetőség van a költségvetésben, amellyel ezt azonnal pótolni lehetne és ki lehetne egészíteni. Mi a nyáron erre kerestünk szövetségeseket a visegrádi négyekkel, a balkáni, baltikumi országokkal kiegészítve”
– mondta Nagy István, aki szerint ennek köszönhető, hogy ötletek, tervek születtek és megvannak a technikák, hogy a „közös agrárpolitika forrásait” meg lehet őrizni. A technológiai fejlesztésekre egyértelműen több pénzre van szükség, támogatni kell a gazdákat, hogy megfelelő technológiákkal jól kezeljék a klímaváltozás kihívásait, valamint a „piacvédelem is kell”.
Ez utóbbi azért fontos, hogy az Uniós gazdáknak előírt technológiákkal előállított – egyébként drágább – élelmiszere mellett hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a klímaváltozásért felelős Unión kívüli országok olcsóbb termékeit behozzák, importálják az európai piacokra – hangsúlyozta a politikus, aki hozzátette:
„Bizony piacvédelem is kell, gazdavédelem is kell, és megfelelő támogatás is kell a gazdáknak ahhoz, hogy minden társadalmilag elvárt célt tudjanak teljesíteni”.
„A kormányt gyakran vádolják azzal, hogy klímaszkeptikus lenne” – vetette föl a műsorvezető, mire az agrárminiszter úgy reagált:
„Ezt a vádat vissza is kell utasítani. Mert, ha vannak érdekeltek, akik mindent megtesznek azért, hogy a környezetüket óvják – pont a gazdák. Ez egy olyan rágalom, amelyet mindig határozottan vissza kell utasítanunk, hiszen mi vagyunk azok, akik a leginkább ki vagyunk szolgáltatva. Mi vagyunk a 'legkitettebbek'. Mi érezzük az első pillanattól az éghajlatváltozásnak a hatásait. El is követünk mindent azért, hogy kivédjük”
– szögezte le Nagy István, aki emlékeztette rá, hogy a magyar kormány volt az elsők között, amelyik meghirdette az ország fásítási programját.
„Felelősen gondolkodunk a jövőről”
– szögezte le az agrárminiszter, és kifejtette: a gazdák ösztönözve vannak arra, hogy erdőket telepítsenek.
Hír TV
