A kormány bosszújának tartja most az ellenzék ezt a kulturális törvényt, amely tulajdonképpen magába foglalja azt, hogy átalakítanák a Nemzeti Kulturális Alapot és nagyobb beleszólást jelentene a színházigazgatók kinevezésébe is. Nacsa Lőrinc szerint szó sincs kormányzati bosszúról.
„Arról van szó, hogy az ellenzék el akarja terelni a figyelmet arról a kirívó és rendkívül botrányos esetről, ami a Katona József Színházban történt. Itt arról van szó, hogy több mint egy évig el tudtak tussolni egy bűncselekményt. A színházi alkalmazottakkal titoktartási nyilatkozatokat írattak alá ezzel kapcsolatban. Semmilyen módon nem akarták, hogy ez nyilvánosságra kerüljön. Budapest egyik főpolgármester-helyettese, a Gyurcsány-párti Gy. Németh Erzsébet azt mondta, hogy mivel nem történt feljelentés, ezért szerinte az ügy le van zárva. Szerintünk ez nem ilyen egyszerű és szeretnénk véget vetni annak az állapotnak, hogy egyes színházak az állam pénzét kérik, de közben nem engednek semmilyen átvilágítást és betekintést.”
Hamarosan elindul egy általános átvilágítás a színházakban, ami óriási felháborodást keltett ellenzéki oldalon. A Fidesz-KDNP frakció megszavazza a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot.
„Ez egy kormányzati törvényjavaslat, tehát ez nem a frakcióktól vagy valamelyik egyéni képviselőtől érkezik, tehát ezt a kormányzat fogja benyújtani. Szerintem minél hamarabb be fogják ezt nyújtani, hiszen most is már a közbeszéd erről szól. Nyilvánvalóan szerintem fontos, hogy ez minél hamarabb az átvilágítás elkezdődjön, ezért még a karácsonyi parlamenti szünet előtt elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot. Ezért is biztosítottuk a kormányzatot a támogatásunkról, miután átbeszéltük ezt a kérdést.”
– fogalmazott Nacsa Lőrinc.
A műsorban szó volt arról is, hogy a parlament előtt van a képviselői jogállásról szóló törvény, amit az ellenzék szintén támad. Azt mondják, a javaslat a magyar politikai berendezkedést súlyosan befolyásolná. A törvényről Nacsa Lőrinc a következőket mondta:
„Három hete erről beszélünk, és ma az ellenzéki sajtó megpróbálja ezt szenzációként tálalni. A két módosítás az országgyűlési törvénymódosítása és a határozati házszabály módosítása. Első helyen az Országgyűlés méltóságának megtartására és a botránypolitizálás befejezésének a célját szolgálja, ugyanakkor vannak olyan szabályok benne, olyan változtatások, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a választói akaratot leginkább tükrözze az országgyűlés és kifejezze azt. Tehát például ne lehessen olyat csinálni, hogy egy pártból egy közös listán két képviselő jut be, de mindenféle ígéretekkel kölcsönözzön magának teljesen más pártból másik képviselőket csak azért, hogy összerakhassa a frakcióját, vagy éppen függetleneket meg tudjon győzni abból a szempontból, hogy beüljön az ő frakciójába. Ez nem tükrözi a választói akaratot.”
Teljes beszélgetés:
Hír TV
