Joe Biden a Bibliára esküdött és kimondta, „Isten engem úgy segéljen” – Magyarics Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, Biden katolikus, vagyis ugyanúgy, mint Kennedy ő is katolikus és ír származású elnöke az Egyesült Államoknak. Az Amerika-szakértő szerint kissé kiüresedett, de visszatérő toposz a hasonló hangvétel az amerikai közbeszédben.
Velkovics Vilmos felvetésére, hogy Washington olyan, mintha egy hollywoodi filmet látnánk, katonák erődítés, Horváth József rámutatott, a biztonsági szervek nyilván túl is biztosították a várost, túl magasra emelték a biztonsági fokozatot. Magyarics Tamás hozzátette: a Capitolium ostromakor gyanúsan könnyen ment a behatolás, aminek a felkészületlenség is lehetett az oka.
Biden beiktatásán Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama volt elnökök is megjelentek, viszont nem jött el a leköszönő Donald Trump. Ő az első amerikai elnök 1869 óta, aki nem vesz részt utódja beiktatásán.
Magyarics Tamás szerint ez is mutatja, hogy az amerikai belpolitikai légkör rendkívül mérgezett.
Trump feltehetően nem akarta legitimizálni Biden elnökségét, másodjában pedig hozzá kell tenni, hogy Trump nem jó vesztes és nem jó nyertes
- mutatott rá.
Feltehetően azt is suggallni akarta, hogy az ő politikai pályafutása még nem lefutott. Magyarics Tamás úgy véli, a volt elnök a trumpistáknak azt is meg akarta üzenni, hogy
ő keményen kiáll a demokraták ellen.
Joe Biden a beszéde eleján határozottan kiállt amellett, hogy harcolni fog az igaz ügyért. Ezzel kapcsolatban Horváth József megjegyezte, nagyon fontos lesz Amerika jövője szempontjából, hogy "a palackból kiengedett szellemet sikerül-e visszaszuszakolni". A biztonságpolitikai szakértő így utalt a BLM-aktivisták által keltett zavargásokra, ezenkívül a rendvédelmen és a hadseregen belüli szélsőségeket is célszerű lenne felszámolni.
Velkovics Vilmos felvetésére, hogy Biden előtt két nagy kihívás áll, az egyik a járvány a másik pedig a gazdaság helyreállítása, Magyarics Tamás elmondta, egy száznapos maszkkihívás jöhet
, de valójában nagyon nehéz dolga lesz az elnöknek, és az várható, hogy a demokrata vezetésű városok jobban együtt fognak működni vele a járványügyi helyzet javulása érdekében hozott döntései során.
Ami a biztonsági kihívásokat illeti, Horváth József elmondta, az egységes Amerika
szlogen mellett a megosztottság nagyon elmélyült az elmúlt egy év során. A BLM-aktivisták mellett a felélesztett Fekete Párducok mozgalom tagjai is felfegyverkezve vonultak az utcákon.
Nehéz lesz innen visszajönni és az egységet a bizalmat újra helyreállítani
- tette hozzá.
Magyarics Tamás úgy véli, vélhetően most is vannak tüntetések egyes amerikai nagyvárosokban és nem kizárt, hogy összecsapnak a jobb- és a baloldali csoportok.
Adásunk második felében egyebek között arról volt szó, hogy honnan fakad az megosztottság? Vajon, ki verte mélyebbre az ékeket?
A megosztottság nem újkeletű Magyarics Tamás szerint, hanem a '80-as évekre vezethető vissza. Hozzátette:
2016-tól a demokraták nem ismerték el legitimnek Trump elnökségét.
De, most hirtelen a demokratk egységre szólítanak fel.
Főleg a fehérek elleni identitáspolitika azt eredményezte, hogy kiéleződtek az ellentétek, emellett a megosztottság hátterében vannak gazdasági okok is, hiszen
az elmúlt 30 évben nagyon nagy lett a szakadék a szegények, a középosztály és a gazdagok között.
Magyarics Tamás szerint
egy óriási réteg elfeledett amerikainak érzi magát. '16-ban pedig Hillary Clinton arról beszélt, hogy sajnálatraméltóak és ezzel a retorikával élt Biden is, tehát a Trump-hívőket egyszerűen leírják úgy, mint reménytelenül elmaradott bugrisok
Horváth József szerint a következő négy év mutatja meg, hogy az USA az az ország lesz-e amilyen kép él bennünk az Egyesült Államokról.
Trump négyéves kormányzásában vesszőfutás volt, hogy nem uralta a titkosszolgálatokat, nem uralta a külpolitkát - tette hozzá. Úgy véli,
az a szisztematikus munka érett be négy év alatt, amivel Trump szakmai és emberi hitelét fokozatosab bontották le.
Velkovics Vilmos felvetésére, hogy az utolsó demokrata kormányzattal Magyarországnak meglehetősen feszült volt a viszonya, Horváth József az a fontos kérdés, hogy az amerikai külügy és a washingtoni adminisztráció, mit kíván kezdeni Közép-Európával, hiszen a térségben több kérdés van jelenleg is a napirenden.
Magyarics Tamás már most olyan súlyos aránytévesztésekről lehet hallani, hogy Magyarországot Kína ugródeszkájának lehet tekinteni.
Barack Obama megjegyzése, hogy hazánkat a Fülöp-szigetekkel hozta egy szintre, Biden pedig Fehéroroszországgal
- emlékeztetett.
Úgy fogalmazott,
olyan emberek vannak kulcspozícióban, akik nem tartoznak a
Magyarország fan clubba.
Velkovics Vilmos azon kérdésére, hogy vannak-e stratégiai érdekei a demokrata vezetésnek Magyarországon, Horváth József úgy válaszolt, Magyarországot a helyén kell kezelni, hiszen a 40 milliós Lengyelország valóban stratégiai kérdés, azt kell megnézni - tette hozzá -
mennyire vagyunk tüske a körmük alatt az új elképzelésekben.
A biztonságpolitikai szakártő szerint, ha a globális európai elképzelések tekintetében Magyarországot akadálynak tekintik, akkor erőt és eszközöket fognak alkalmazni.
A szakértők példként hozták fel, hogy az USA-nak Ukrajna NATO-csatlakozása mindenképpen stratégiai kérdés és Magyarics Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy ismerve a jelenlegi magyar-ukrán viszonyt
az új washingtoni vezetés a kárpátaljai 150 ezres magyarságot
járulékos veszteségnekfogja tekinteni.
Az új amerikai elnök, Joe Biden beiktatásával és a legfrissebb egyesült államokbeli fejleményekkel bővebben is foglalkozunk a ma este 22 órakor kezdődő különkiadásunkban, a késő esti Híradóban a Hír TV-n.
HírTV
KAPCSOLÓDÓ:
Orbán Viktor gratulált Joe Bidennek
Letette hivatali esküjét az Egyesült Államok 46. elnöke
