A honvédelmi bizottság rendkívüli ülését hívatta össze a baloldali ellenzék, hogy tájékozódjon az utcákra és a vállalatokhoz vezényelt katonák feladatával kapcsolatban. Kósa Lajos, a Honvédelmi Bizottság elnöke arról beszélt, hogy Magyarországnak van egy védelmi terve. A védelmi tervben szerepelnek azok a vállalatok, amelyeket igénybe lehet venni a veszélyhelyzet idején.
A bizottság elnöke elmondta, a honvedelem.hu oldalon közzétették azoknak a vállalatoknak a listáját, ahol megjelentek a katonák. Elhangzott, hogy egyedül a honvédség rendelkezik vezényelhető egységekkel, így az elmúlt egy hét során többek között a hulladékkezelőknél, a szennyvíztisztítóknál vagy bizonyos kereskedelmi hálózatoknál is jelentek meg honvédek. Kósa Lajos megjegyezte, hogy több kisvállalkozás is jelentkezett, hogy szeretne segítséget nyújtani.
Ezt követően beszélt arról, hogy
az utcákon és a köztereken szolgálatot teljesítő rendőrökre és a katonákra a következő két hétben a kijárási korlátozások ellenőrzésében is komoly feladat hárul majd.
Gondoskodniuk kell a rend fenntartásáról – hangsúlyozta.
A beszélgetés során arra is kitértek, hogy az ellenzék komoly tárgyi tévedésbe esett, mikor a fokozott katonai jelenlét kapcsán puccsot emlegetett.
Horváth Tamás: A Depositum március 15-én meghirdette a Nemzeti Szolidaritás veszélyhelyzeti 12 pontját
Horváth Tamás újságírót Skype-on kapcsoltuk a műsorba.
„Önök indítottak Veszprém megyében egy szolidaritási akciót. Segítene nekünk? Elmagyarázná, hogy pontosan mire kell gondolni?”
- kérdezte Velkovics Vilmos.
„A Depositum hitvédelmi Facebook oldalon jelent meg még március 15-én az 1848-as 12 pont analógiájára egy nemzeti szolidaritás veszélyhelyzeti 12 pontja. Ez igazából ajánlásokat tartalmaz a magyar nemzet számára, hogy ha valódi nemzetként szeretne kilábalni ebből a bajból, akkor miket érdemes betartani.(…)”
- válaszolta Horváth Tamás.
A törlesztési moratórium kihasználása mellett érvelnek az MNB szakértői
Mindenkire, a teljes háztartási és vállalati szektorra vonatkozik hitelezési moratórium, akinek fennálló adóssága volt március 18-ig – hívta fel rá a figyelmet Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.
A szakértő kiemelte, a kamatokat nem lehet kamatos kamatként számítani, hanem lineárisan el kell osztani majd akkor, amikor újraindul a törlesztés. Hozzátette:
A törlesztőrészlet nem növekedhet.
Arra a felvetésre, hogy mi a filozófia a hitelezési moratórium mögött, Banai Ádám elmondta, azt látni, hogy nagyon sok háztartás kerülhet nehéz helyzetbe, éppen ezért nagyon hamar kellett egy olyan döntést hozni, hogy bizonyos területeken könnyebbséget kapjon.
A vállalati oldalon pedig lehetőség jut arra, hogy például az alkalmazottak bérének kifizetésére jusson pénz – mutatott rá.
Hír TV
