Kemenesi Gábor, virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa elmondta, hogy
világjárványról akkor beszélhetünk, hogyha több kontinensre kiterjedő, aktív terjedést tapasztalunk egy-egy kórokozónál. Ez a koronavírus esetében technikailag már fennáll, hivatalosan azonban ezt csak a WHO hirdetheti ki.
A szakértő szerint bekövetkezett az a B forgatókönyv, hogy Kínán kívül is kialakultak önálló terjedési gócpontok. Olaszországban, Iránban és Dél-Koreában is próbálja jelenleg is a járványügyi hatóság megtalálni a legvégső láncszemét is a fertőzési láncolatnak, ezért is zártak le régiókat.
Kemenesi Gábor az aktív védekezésről is beszélt. Hangsúlyozta, fontos, hogy a hatóságok megfelelő reakcióidővel jelentkezzenek, lakossági szinten pedig lényeges a tudatosság. Ilyen többek között a nagyobb tömeg kerülése, a rendszeres kézmosás, valamint a hatósági figyelmeztetések és utasítások betartása.
Földi-Kovács Andrea elmondta, hogy az Amerikában gyártott vakcinákat leghamarabb áprilisban kezdik el tesztelni. Az adjunktus megjegyezte, hogy nemcsak Amerikában készültek prototípus vakcinák. Viszonylag hamar elérték, hogy a klinikai fázisokat el lehet kezdeni, de ezek a tesztfázisok lassúak lesznek, akár egy évet is igénybe vehetnek.
A műsorvezető arra is kíváncsi volt, hogy mi várható a következő hetekben. A virológus hangsúlyozta, hogy
olyan kulcskérdéseket még nem tisztáztak, hogy az úgynevezett szubklinikai tünetekkel bíró megbetegedések tudnak-e tovább fertőzni, illetve kialakulnak-e újabb gócpontok.
Jelen pillanatban minden egyes ország maximálisan teljesít, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a fertőzötteket mihamarabb kiszűrje.
A vírus terjedésének az adjunktus szerint is hosszútávon gazdasági következményei lesznek.
Teljes beszélgetés:
Hír TV