A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az új európai parlament felállását, a fejleményeket. Gulyás Gergely azt mondta, hogy a jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége pedig elutasította.
„A magyar kormány új Európai Bizottsági elnökkel kapcsolatos kijelentéseit a kincstári optimizmus motiválja, vagy van esetleg valami konkrét, arra utaló jel, hogy változni fog az EB politikája?”
– tette fel a kérdést a kormányszóvivőnek Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
„A remény motivál bennünket. A remény azzal kapcsolatban, hogy a bizottság sokkal jobb munkát fog végezni, mint az elmúlt öt évben végzett. Ezért is mondjuk azt, hogy ez egy megelőlegezett bizalom a magyar kormány, illetőleg a többi tagállam kormányának a részéről”
– reagált a kormányszóvivő, majd folytatta: „mi reménykedünk abban, hogy jó munkát fog végezni, és képes lesz összhangot teremteni a tagállamok között, hisz ez az ő dolga”.
Hollik István úgy vélte, nem politikai irányokat kell szabjon az új EB-elnök, hanem az Európai Tanácsban eldöntött politikai akaratot kell érvényesítenie a brüsszeli bürokráciában. Csak remélni tudják, hogy ezt a munkát jobban fogja végezni az elődjénél, Jean-Claude Junckernél – fűzte hozzá a kormányszóvivő.
"Nyilvánvalóvá tettük a bizottság új elnöke számára, hogy mi a magyar kormány és a kormánypártok szándéka. Mi számunkra a prioritás, melyek a legfontosabb célok. Ebben nem tudunk kompromisszumot kötni. Az egyik ilyen cél a bevándorlás megállítása, és az ezzel kapcsolatos politikai teendők. (…) Az Európai Unióban végre mondjuk ki: nem ’határmenedzsmentre’ van szükség – még ezek szerepelnek az elkövetkező hét éves uniós költségvetésről szóló javaslatokban –, hanem igazi, az európai emberek biztonságát garantáló határvédelemre van szükség”
– nyilatkozta a kormányszóvivő, aki szerint, ha ezt el tudják érni, akkor a magyar határvédelem költségének bizonyos részét Brüsszelnek meg kell majd térítenie.
„Eddig egy eurócentet sem láttunk ebből” – húzta alá Hollik István.
A hazánkban járt ENSZ jelentéstevő úgy látja, nincs migrációs válsághelyzet Magyarországon, indokolatlanul tartja fent a magyar kormány a szigorított határvédelmet – vetette fel a kérdést Földi-Kovács Andrea.
Válaszában a kormányszóvivő kijelentette, hogy noha minden véleményt megfontolnak, de a belügyminisztériumi jelentés lesz mérvadó a kormány számára, annak kapcsán, hogy szeptember 7-én meghosszabbítják-e a jelenleg is érvényben lévő határőrizeti rendszert.
„Kezeljük óvatosan az ENSZ véleményét ebben a kérdésben, hiszen tudjuk, egy erősen bevándorláspárti szervezetről van szó. Aki azt próbálja sugallani, hogy a migrációs nyomás megszűnt a világban – felelőtlen kijelentéseket tesz”
– mondta a kormányszóvivő, aki úgy látja, a klímaváltozás is az illegális migrációt fogja erősíteni, még évtizedekig velünk lesz ez a probléma és hosszú távon számolnunk kell vele.
Arra felvetésre, hogy Felipe Gonzáles Morales a déli határon kialakított tranzitzónákat „börtönszerű” képződményekként írja le, a kormányszóvivő úgy válaszolt: „ez egy elfogult, és politikailag motivált vélemény”.
„Furcsa börtönszerű helyzetről beszélni, amikor a tranzitzónát bárki, bármikor elhagyhatja”
– tette hozzá a politikus.
A magyar ellenzék brüsszeli gáncsoskodása kapcsán a kormányszóvivő kifejtette: „Mégis csak az az alapvető elvárásunk, hogy akire mi szavazunk az EP-választáson és kiküldünk Európába, akkor az a magyar érdekeket képviselje. Az szerintem nincs rendjén, az egy vacak, ócska, béna politizálás, hogy valaki kimegy és nekiugrik a saját nemzettársának.
Hír TV
