A tartalomból:
Fél évnyi késlekedés után elfogadta az amerikai képviselőház azt a 100 milliárd dolláros csomagot, amely az USA költségvetéséből biztosít katonai támogatást Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak is. A hamarosan a szenátus elé kerülő törvénycsomag közel nyolcmilliárd dollár katonai segélyt irányoz elő Tajvannak és más délkelet-ázsiai amerikai szövetségeseknek./ Joe Biden április 11-én vett részt azon a háromoldalú, amerikai-japán-fülöp-szigeteki csúcstalálkozón, amelyet IDÉZEM egy szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség létrehozásáért rendeztek.
2030-ra húszszorosára nőhet az áruk tranzitja az északi tengeri útvonalon Kínába, mondta a Roszatom vezetője a VIII. Orosz-Kínai Expón. Alekszej Lihacsov felhívta a figyelmet, hogy tavaly az Oroszország és Kína közötti északi tengeri útvonalon a tranzit mennyisége elérte a 2 millió tonnát.
A Tesla amerikai elektromos járműgyártó új gigagyár építésébe kezdett Sanghajban, amely Megapack energiatárolókat gyárt majd, számolt be a kínai sajtó. Az új üzem körülbelül 200 ezer négyzetméter területet foglal majd el és a teljes beruházás 204 millió dollárba kerül majd.
Különös aggodalomra ad okot számos nyugati állam azon vágya, hogy az űrt esetleges katonai műveletek színterévé alakítsák” – mondta Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője. Az ENSZ biztonsági Tanácsa nem szavazta meg az űrfegyverkezés tilalmáról szóló orosz előterjesztést, ami miatt Kína állandó ENSZ-képviselője mélységes csalódottságának adott hangot. A határozat elfogadásához kilenc szavazatra volt szükség. Hét ország támogatta a kezdeményezést, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Málta, Szlovénia és a Koreai Köztársaság ellenezte.
Vlagyimir Putyin kétnapos látogatásra érkezett Kínába. Az orosz elnöknek ez az első külföldi útja márciusi újraválasztása óta, és alig több mint hat hónapon belül a második Kínába. Nem sokkal kínai földre érkezése után Vlagyimir Putyin találkozott kollégájával, Hszi Csin-Pinggel. A kínai-orosz kapcsolat „nemcsak a két ország és a két nép alapvető érdeke, hanem a békét is szolgálja” - mondta Hszi Csin-ping, kifejezve készségét e kapcsolatok erősítésére - a kínai külügyminisztérium által közölt megjegyzések szerint.
A teljes adás:
