Tematikus tárlatvezetésekkel ünnepli a magyar kultúra napját a Magyar Nemzeti Múzeum. Az intézmény évek óta különleges programokkal állít emléket annak, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Az épületben 22-én, szombaton délután egy órától kezdődnek a programok: a résztvevők átélhetik, milyen volt egy audiencia Erzsébet királynénál, hallhatják a múzeum épületének történetét a megelevenedő festményektől, választ kaphatnak, hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára, és egy évszázadot átívelő időutazáson is részt vehetnek a reformkortól egészen az I. világháború kitöréséig.
Négy vezetés, négy időszak, egy évszázad
A „Mesélő falak – Épülettörténeti séta” izgalmas utazás időn és téren át az első magyar múzeum klasszicista épületében: mesélő falak, érdekes történetek nemcsak az évszázados terekről, hanem a bennük megfordult híres történelmi személyekről, a történelemben és a múzeum történetében betöltött szerepükről.
Adott egy tárlatvezető, aki a narrátor szerepébe helyezkedik. Adott egy királyné, és adott egy újságíró, valamit egy 30 évet átívelő történet. Ilyen egy audiencia Erzsébet királynénál. Az élő múzeumi program során a kiállításban nemcsak a tárgyak mesélnek, hanem maguk a szereplők is.
Közvetlenül utána exkluzív tárlatlátogatás kezdődik az „Ars et virtus. Horvátország és Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége” című, a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum új, időszaki kiállításában Szende László kurátor vezetésével. Ennek a gazdag, közös kulturális örökségnek a megismerése során többek között arra kaphatunk választ, hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára, mit rejt a több mint 800 éves közös múlt, mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai, valamint milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban.
A látogatókat arra is invitálják, hogy ismerjék meg velünk a reformkor nagyjait, a márciusi ifjakat, kövessék végig kiegyezésüket a hatalommal, és fedezzék fel közösen a dualizmus mindennapjait! „A leghosszabb század nagyjai”– a 19. század története című tárlatvezetés a reformkortól az I. világháború kitöréséig kalauzolja el a látogatókat.
Korhű ruhák és tárgyak segítenek
„A Magyar Nemzeti Múzeum e jeles nap alkalmából a korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is több tárlatvezetéssel készül. Szeretnénk ezekkel a különleges, tematikus vezetésekkel a 19. század történetét bemutatni, megismertetni a látogatókkal” – mondta dr. Berta Erika. A Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógusa hozzátette, a magyar kultúra napján szervezetthez hasonló tárlatvezetések mindig nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen az intézmény szakemberei – kurátorok, múzeumpedagógusok, esetenként ismert emberek – a korszakra jellemző ruházattal, tárgyakkal és egyéb kiegészítőkkel keltik életre a kiállításokat, így nyújtva különleges, exkluzív és megismételhetetlen élményt a résztvevők számára.
