A Tüskecsarnok az a kudarc, a gyengeség, a lemondás szimbóluma volt Budapest életében, mára ezt a szégyenfoltot eltüntettük” – mondta Vígh László miniszteri biztos.
A csarnok az 1996-os világkiállításra épült volna. Az expót lefújták, a csarnokot pedig félbehagyták. Befejezéséről a kormány két éve döntött, a munka csaknem hat milliárd forintba került. A létesítményben 20 sportágat űzhetnek. A 4000 fős nagycsarnok alatt négy sporttermet, fittness- és welnessközpontot, valamint kétszintes mélygarázst alakítottak ki. „A küzdőtér mindig az életről szól. A küzdőtér, maga a sportkomplexum, maga az élet kicsinyített mása. Itt is lesznek különböző csapatok, ellenfelek, akiket le kell győzni és természetesen egy-egy sportoló, még ha csapatban is sportol, kimegy a pályára, akkor előtte már az edzéseken, a felkészülések során saját magát megismerte, saját gyengeségeit is legyőzte, és ezen keresztül a csapatot jobban tudja erősíteni” – fogalmazott Simicskó István sportállamtitkár.
A verseny- és a szabadidősport mellett az egyetemi sportnak is helye van a Tüskecsarnokban. „Még meg sem nyitott a ház, – meg sem nyitottuk már jövő évre, – erre az évre kulturális eseményekből, koncertekből, világbajnokságból, Európa-bajnokságból, konferenciákból szalagavató bálokból már közel 100 millió forint lekötött bevételünk, illetve lekötött szerződésállományunk van” – nyilatkozta a miniszteri biztos.
A Tüskecsarnok mellett 2015-re elkészül egy versenyuszoda is.
