Az Európai Tanács döntését Angela Merkel tolmácsolta: az uniós vezetők egy hetet adtak Oroszországnak arra, hogy lépéseket tegyen a konfliktus enyhítésére, vagyis lényegében visszahívja csapatait Ukrajnából.
A kancellár szerint a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg, hogy Oroszország is érintett az ukrajnai katonai akciókban. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a büntetőintézkedések kiterjesztésére lesz szükség.
– Ha a helyzet tovább súlyosbodik vagy elmérgesedik, akkor tárgyalni fogunk a szankciók bővítéséről az eddig is érintett területeken, beleértve a pénzügyi és energiaszektort – mondta Angela Merkel.
A két másik nagy uniós tagállam, Nagy-Britannia és Franciaország is a szankciók szigorítása mellett érvelt. David Cameron brit miniszterelnök szerint egyértelmű üzenetet kell küldeni Moszkvának, Francois Hollande pedig ugyanarról beszélt, mint az ukrán államfő: ha az unió nem ad határozott választ, a konfliktus könnyen nyílt háborúvá alakulhat Ukrajna és Oroszország között. „Továbbra is nagy a kockázata a konfliktus kiterjedésének. Egy rendkívül veszélyes időszakhoz érkeztünk. Nem szabad hagyni, hogy tovább fokozódjon a helyzet, mert az katonai műveleteket, a fegyveres erők bevetését jelentené, provokáció provokációt követne, majd kitörne a háború.”
Nem minden tagállam akarja tovább büntetni az oroszokat, hiszen Moszkva a legutóbbi szankciócsomagra az uniós élelmiszerek importjának betiltásával válaszolt. Robert Fico szlovák kormányfő a szerinte értelmetlen újabb szankciók megvétózásával fenyegetett. A finn miniszterelnök pedig Orbán Viktor álláspontját osztotta, aki arról beszélt, hogy még nem lehet tudni, beváltak-e a korábbi büntetőintézkedések.
„Vita van arról, hogy az eddigi szankciók beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, amihez tudnunk kellene, hogy pontosan mik voltak a hozzájuk fűzött remények. Amelyek különbözőek voltak már az elején is, mert volt olyan, aki azt gondolta, hogy ez eredményre vezet, és volt – közöttük én is –, aki azt, hogy nem vezet eredményre. Az én álláspontom az, hogy a szankciós politika eddig nem volt sikeres, önbecsapás azt állítani, hogy sikeres volt, hogy elegendő folytatni, és az megoldja a konfliktust” – fogalmazott a kormányfő.
A NATO szerint az orosz hadsereg több mint 1000 tagja harcol a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán, és 20 ezer katona a határon csak arra vár, hogy Vlagyimir Putyin kiadja a parancsot Ukrajna lerohanására.
