Diákok helyett ukrán katonák vettek birtokukba egy iskolát a kelet-ukrajnai Ilovajszkban. A fegyveresek barikádokat építettek a padokból, és az ablakon keresztül vívtak tűzharcot az oroszbarát szakadárokkal. A folyosókon sebesülteket ápoltak.
Folytatódtak az összecsapások az ukrán kormányerők és a szeparatisták között Doneckben is. Találat ért egy kultúrházat is, amelynek teteje teljesen leégett. Emellett a szakadárok új frontot nyitottak Délkelet-Ukrajnában, és elfoglalták a tengerparti Novoazovszkot. A város azért jelentős stratégiailag, mert az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő úton fekszik.
Kijev szerint a szakadárokat Moszkva fegyverekkel és katonákkal segíti, akik ukrán településeket foglalnak el.
„Öt páncélozott jármű és egy lázadókat szállító Kamaz teherautó betört Amvroszijivkába. Ha véletlenül léptek be ukrán területre – mint korábban állítólag az orosz hadsereg ejtőernyősei –, akkor emlékeztetjük őket, hogy északi irányban mehetnek vissza” – fogalmazott Andrij Liszenko.
Az ukrán védelmi tanács elnöke arra utalt, hogy hétfőn tíz orosz katonát fogtak el az ukrán biztonsági erők Ukrajna területén. Azt hitték, hogy csak hadgyakorlatra mennek, nem pedig a frontra.
A közelmúltban több nyugati újságíró is arról tudósított, hogy hadianyagok és katonai járművek áramlanak orosz területről Ukrajnába. Moszkva viszont továbbra is tagadja, hogy segíti a szakadárokat. Vlagyimir Putyin elnök kedden, miután Minszkben négyszemközt is tárgyalt az ukrán elnökkel, úgy fogalmazott: Oroszország nem része a konfliktusnak. Ezért a tűzszünetről szerinte Ukrajnának kell megállapodnia a szakadárokkal. Az elfogott orosz katonákról pedig azt mondta: tudomása szerint a határnál járőröztek, és csak véletlenül kötöttek ki Ukrajnában.
Bár a találkozón mindkét elnök kiemelte, hogy azonnal véget kell vetni a vérontásnak, ennek a valóságban egyelőre semmi nyoma sincs. A harcokban már több mint kétezren haltak meg, köztük sok civil.
