Az ugandai származású nő akár tizennégy év börtönt is kaphat. A ghánai apát a bíróság felmentette a csonkítás vádja alól. Philippa Whipple bírónő a büntetés kiszabásának az időpontját március 8-ra napolta el.
Az ítéletet számos emberi jogi és gyermekvédelmi szervezet üdvözölte: Hibo Wardere, a Thomson Reuters Alapítvány szakértője szerint a bíróság döntése elrettentő jellegű.
„Reméljük, hogy ebből az esetből mások is merítenek erőt és bátorságot, hogy felszólaljanak a gyermekbántalmazás e szörnyű formája ellen” – mondta John Cameron, a gyermekbántalmazás ellen küzdő, The National Society for the Prevention of Cruelty to Children nevű szervezettől.
A hatóságok az után indítottak nyomozást, hogy a szülők 2017 augusztusában kórházba vitték a vérző kislányt, akinek nemi szervén az orvosok vágásokat találtak. A nő a gyerek sérüléseit azzal magyarázta, hogy leesett az asztalról, de ezt az orvosszakértők kizárták. A per során megszólaltatott szülész azt vallotta, hogy a vágások egy elrontott nemiszerv-csonkítás nyomainak tűnnek, amelyeket a szülőhazájában, Szudánban is látott.
A nő, aki korábban gondozónő volt, nem szolgált magyarázattal tettére, és azt mondta, Ugandának azon a részén, ahonnan jött, nem szokás a női körülmetélés.
Noha a nők nemi szervének megcsonkítását 1985-ben betiltották Nagy-Britanniában, becslések szerint mintegy 137 ezer lány és asszony ment ezen keresztül Angliában és Walesben, elsősorban a szudáni, az eritreai, az egyiptomi, a nigériai és a szomáliai közösségekben. A brit hatóságokon egyre nagyobb a nyomás, hogy erélyesebben lépjenek fel a szörnyű gyakorlat ellen. Korábban két ilyen ügyben is indult bírósági eljárás, mindkettő felmentéssel végződött.
A gyakorlatot legtöbbször kulturális és vallási okokkal magyarázzák, valódi célja azonban az, hogy a nők szexualitását ellenőrzés alatt tartsák.
Az ENSZ adatai szerint a nemi szerv megcsonkítása legalább 200 millió lányt és asszonyt érint a világon.
