Három tömegsírt találtak az oroszbarát szeparatisták Kelet-Ukrajnában. Kettőt egy bányában, egyet pedig egy közeli faluban. Elmondásuk szerint a sírokban közelről fejbe lőtt férfiak voltak.
Ezekről a területekről nemrég vonultak vissza az ukrán kormányerők, ezért a lázadók őket vádolják a vérengzéssel. Oroszország háborús bűn gyanújával vizsgálatot indított az ügyben.
Az ukrán hadműveletek parancsnoka szerint semmi közük a gyilkosságokhoz, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács pedig egyenesen provokációról beszélt. A miniszterelnök eközben a Moszkva elleni szankciók fenntartására kérte a Nyugatot az ENSZ-közgyűlésen. „Addig ne oldják fel a szankciókat, amíg Ukrajna vissza nem szerzi uralmát az ország teljes területe felett, beleértve Kelet-Ukrajnát és a Krím félszigetet is. A félsziget Ukrajna része volt, most is az, és az is lesz” – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk.
A Krím félsziget évszázadokon át az Oszmán, majd a 18. század végétől kezdve az Orosz Birodalom része volt. 1954-ben csatolták Ukrajnához a szovjet pártfőtitkár utasítására, idén márciusban viszont Moszkva visszacsatolta.
Petro Porosenko ukrán elnök elrendelte a teljes ukrán–orosz határ átmeneti lezárását. Emiatt csütörtöktől leáll a gyalogos- és járműforgalom a két ország között, a szárazföldön és a tengeri átkelőkön is. Porosenko jelezte azt is, hogy Ukrajna 2020-ban kérni fogja felvételét az Európai Unióba. „A stratégiánk hatvan különböző reformot és speciális programot tartalmaz. Ezek előkészítik Ukrajnát arra, hogy hat év múlva benyújtsa uniós felvételi kérelmét” – mondta el az államfő.
Az eredeti rendelet szól arról is, hogy az ukrán kormány egyoldalúan kijelölheti az államhatárt. Emellett Porosenko olyan törvénymódosításokra utasította a kabinetet, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország egy katonai tömb része legyen. Ez arra utal, hogy Ukrajna konkrét lépéseket tesz a NATO-tagság felé. Ezt Oroszország fenyegetésként éli meg, és élesen ellenzi. Ukrajna NATO-tagságát Németország is elutasítja.
