Felszólalásában kiemelte, hogy hazánk az Európai Unióba vezető legforgalmasabb szárazföldi migrációs útvonal mentén fekszik, s a déli határon az elmúlt tíz évben illegális bevándorlók tömegei jelentek meg, akik közül sokan erőszakosan viselkedtek, rendőrökre, határőrökre támadtak.
Ezért lényegesnek nevezte annak tisztázását, hogy mi számít emberi jognak, és mi nem. "Világossá kell tennünk, hogy két békés ország határának a megsértése nem emberi jog. Ezzel szemben a biztonságos, nyugodt élet otthon nagyon is az. És ezért nem azokat kell védenünk, akik megsértik az emberi jogokat, hanem magukat az emberi jogokat kell védenünk" - fogalmazott.
"Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetése érdekében, és biztosítani kell, hogy a Földön mindenkinek joga legyen a biztonságos élethez a hazájában" - emelte ki.
Majd kifejtette, hogy a történelem folyományaként Magyarország esetében mára az állam és a nemzet határai nem esnek egybe, így a magyarok igen érzékenyek a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, amit soha nem szabad kétoldalú kérdésnek tekinteni.
"És sajnos nagyon rossz tapasztalataink vannak ebben a tekintetben. Keleti szomszédunkban a magyar kisebbség jogait az elmúlt tíz évben folyamatosan megsértették. A magyarok anyanyelvhasználati jogai az oktatás, a kultúra, a sajtó, a közigazgatás terén súlyosan sérültek. Minden jó szándékú közeledésünk, az elmúlt tíz év folyamatos próbálkozásai ellenére sem sikerült előrelépést elérni, ezeket a jogokat nem adták vissza, ami mindenképpen befolyásolja Magyarország álláspontját, amikor is keleti szomszédunk, Ukrajna európai integrációjának kérdéséről van szó" - figyelmeztetett.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkező országként különösen felelősséget érez a világ keresztény közösségeiért, s különösképp azokért, akiket üldözés és veszély fenyeget.
"A kereszténység ma a legüldözöttebb vallás a Földön. 380 millió testvérünk és nővérünk áll üldöztetés alatt. Csak tavaly 4500 keresztényt öltek meg a hitük miatt. Naponta átlagosan tizenhárom keresztény embert ölnek meg. És hétezer keresztény intézményt, templomot és egyebet ért támadás" - tudatta.
"Ezt teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, ahogy ugyanilyen elfogadhatatlan, hogy erről nem beszélünk. Ezért a magyar kormány elindította a Hungary Helps programot, amelynek a keretében több tízmillió dollárral támogattuk a keresztény közösségeket Szíriától Libanonig szerte a világon" - tette hozzá.
A miniszter végül kitért egy fontos témára, amelyet szerinte mindenki kerülgetni próbált, és emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok és Izrael nemrég kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, amely döntésnek érdemes megvizsgálni az okait.
Rámutatott, hogy az utóbbi években a testület munkája során sokszor lehetett azt tapasztalni, hogy az ítélkezés, a kioktatás és a megbélyegzés lépett a kölcsönös tisztelet helyébe, márpedig utóbbinak vissza kellene térnie ahhoz, hogy a szervezet ne jelentéktelenedjen el a jövőben.
"Csökkentenünk kell azon NGO-k befolyását, amelyek befolyásolni próbálják a döntéseinket elfogult és kiegyensúlyozatlan véleményük alapján. És világossá kell tennünk azt, hogy a kormányok azok, amelyek az országaikat és a társadalmaikat képviselik, ugyanis őket a nép választotta meg. A NGO-k lehet, hogy bizonyos érdekcsoportokat képviselnek, de semmiképpen sem a társadalmakat" - vélekedett.
"A más országok belügyeibe való beavatkozásokon alapuló politikai stratégiák ideje lejárt az új amerikai elnök döntései alapján, amit mi jó hírnek tartunk (…) És reméljük, hogy az Emberi Jogi Tanács visszatér a kölcsönös tisztelet talajára, továbbá a jövőben visszanyeri a jelentőségét. Ebben a kemény munkában számíthatnak ránk" - összegzett.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
