Ide vezetnek és innen indulnak tovább a barna és a vörös diktatúrák útjai egyaránt - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az is választ kaphat, aki meg akarja érteni, mi történt a 20. században a magyarokkal, illetve az "Elbától Kamcsatkáig" terjedő területen élő nemzetekkel.
A tárcavezető azt mondta: "hálásak lehetünk Istennek, hogy Magyarország szabad és mi szabadon élhetünk", de arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati baloldal számára a kommunizmus még ma is "hatalmi támaszt" jelent.
Gulyás Gergely szerint szembe kell nézni az emlékezés nehézségeivel, a tragédia méreteinek felfoghatatlanságával, hiszen "ennyi ember szenvedését és halálát emberi szív nem tudja befogadni, emberi együttérzés nem tud felnőni hozzá".
Szembe kell néznünk az idő múlásával, a megszokás okozta közönnyel, valamint a bukott rendszer örököseinek a bűnöket relativizáló, bagatellizáló visszaemlékezéseivel, és nem feledhetjük a rendszerváltást követő időszak igazságtételi törekvéseinek megbuktatását sem - hangsúlyozta.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékezés egyszerre lehetőség, feladat és kötelesség, a múlt nem múlik el, hiszen a történelmi tragédiák "itt vannak velünk".
A tiszteletadás és az emlékezés magától értetődően következik abból, hogy egy nemzet vagyunk és összetartozunk - fogalmazott a tárcavezető.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy a mintegy 100 millió halálos áldozatot okozó kommunizmus elveszett nemzedékeket, megtévesztett és megtizedelt közösségeket, elpusztított társadalmi csoportokat, lerombolt kultúrákat és civilizációkat, meggyalázott családokat és meggyilkolt embereket hagyott maga után.
Nincs leltár, amely megmutatná a Magyarországot is elérő kommunista tűzvész által okozott veszteség nagyságát - hangoztatta, hozzáfűzve, hogy mindaz, amit tudunk, már elég ahhoz, hogy távol tartson minket a kommunizmustól.
A miniszter szerint a meggyilkoltak, bebörtönzöttek, megnyomorítottak mellett azokra is emlékezni kell, akik a Rákosi-, illetve a Kádár-korszakban mindennapjaikat az "Egy mondat a zsarnokságról" világában élték, előbb csengőfrászban, majd egy szürke diktatúra közepette.
Kovács Béla koholt vádak alapján, mentelmi jogát semmibe vevő elhurcolása 1947-ben azt jelentette, nincs remény, ám az mégis utat tört magának 1956-ban, és megmutatta a szabadság iránti igényt, hogy létezik a szabadságban összefogó nemzet - fogalmazott.
Gulyás Gergely beszédében emlékeztetett, hogy a rendszerváltás időszakában olyan konzervdobozokat árultak, melyeken a "kommunizmus utolsó lehelete" felirat volt látható. A miniszter szerint úgy tűnik, hogy ebből "néhány dobozt Nyugat-Európába importáltak és tartósítószerrel is dúsítottak", a rendszerváltás után Nyugaton divattá vált a kommunistákkal való együttműködés. A soha nem látott jólétet kiépítő szabad világ jól láthatóan nem tanul a történelemből - fogalmazott.
A nyugati baloldal számára hatalmi támaszt jelent a kommunista gyökerű pártokkal való állandó együttműködés, miközben a nemzeti alapon álló pártok számukra vállalhatatlan szélsőjobboldaliak - mondta.
Az idők változását Gulyás Gergely szerint jól mutatja, hogy míg a szovjetek koholt vádak alapján, mentelmi jogát semmibe véve tartóztattak le és ítéltek 20 évre egy magyar politikust, addig ma Brüsszel saját kitartottjának köztörvényes bűncselekmény esetére is mentelmi jogot biztosít, "ebből is láthatjuk, hogy Brüsszel valóban nem Moszkva".
Ma itt, "az emlékezés erődítményében" szembesülünk azzal, hogy a legnehezebb korok milyen áldozatokat követeltek - mondta Gulyás Gergely. Kijelentette: minden generációt emlékeztetni kell arra, hogy a kommunizmus áldozatai milyen sokat tettek a szabadságért.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte, hogy 2002 óta emlékeznek meg a kommunista diktatúra áldozatairól, és elmondta: büszke arra, hogy a magyar olyan nemzet, amely szembenéz múltjával, és megnevezi a kommunista bűnök elkövetőit.
Február 25. a szembesítés napja - hangsúlyozta, kiemelve, hogy amit a kommunisták tettek, aljas és bűnös volt, a kommunista világrend egy pusztító rendszer volt.
Kiemelte, hogy még 35 évvel a rendszerváltozás után sem ismerünk minden adatot a kommunizmus bűneivel kapcsolatban, ugyanakkor történészként ígéretet tett arra, hogy nem fogják abbahagyni, addig dolgoznak, míg mindent közzé nem tesznek.
A világtörténelem legnagyobb népirtása megbocsáthatatlan, az áldozatok előtt fejet hajtunk, majd szembenézünk azokkal, akik nem hajtanak fejet - hangsúlyozta.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
