A vírust áprilisban mutatták ki először hazánkban.
„Azokon a területeken, ahol megjelent az afrikai sertéspestis vaddisznóban, fertőzött területen, illetve magas kockázatú területen, tilos a szabadtartás. Az olyan állományok, ahol eddig szabadon voltak a sertések esetleg, ott is kettős kerítést kell építeni” – fogalmazott Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár.
Az óvintézkedések miatt a sertéspestis eddig nem terjedt át a házisertésre, nem úgy mint a szomszédos Romániában, ahol már a határhoz közeli területeken is megjelent a vírus. A 41 román megyéből 8 érintett, köztük Máramaros, Szilágy illetve Bihar; Székelyföldön még nem észleltek megbetegedéseket, de a szomszédos Bákó megyében már igen, ahogy délebbre, Brailaban is, ahol egyes településeken tízesével pusztítják el a disznókat.
„Hogyha a hatóságok időben megtették volna a megfelelő intézkedéseket, akkor nem lenne most ilyen súlyos a helyzet abban a pillanatban amikor a betegség felbukkant Máramarosban ,kellett volna tudni,hogy nem csupán ott van határ Ukrajnával, nem jelent volna meg a pestis Tulcean és a vaddisznókat ki kellett volna lőni. most pedig egyszerű paraszt emberek élelmét vesszük el és állatokat ölünk tucatjával. még kilencszáz állatot kell ma elpusztítsunk” – jelentette ki egy állatorvos, Marius Balan.
A helyieknek komoly problémát okoz, hogy elveszik az állataikat, amelyekért hónapokig dolgoztak.
Az afrikai sertéspestis vírusa ellenálló, húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes. Védőoltás nincs ellene, a fertőzés terjedését csak a beteg állatokkal való érintkezés megelőzésével lehet meggátolni.
„Természetesen nem fertőz embert a vírus, de beteszi a húst a fagyasztóba, aztán hónapok múlva kiveszi, a csontot majd kidobja a kutyáknak és újra ugyanott vagyunk, semmit nem ért ez a küzdelem, pár hónap múlva újra megjelenik a vírus mert lefagyasztották” – húzta alá a Braila megyei közegészségügyi gazgatóság vezetője, Gabriel Vasile Ștefan Ciochina.
A sertéspestis miatt Romániában több mint 61 ezer állatot kellett eddig elpusztítani sertésfarmokon, illetve háztáji gazdaságokban. „A román-magyar állati és ezen belül sertéskereskedelem az nem jelentéktelen nagyságrendű volt évek óta, és a jelenlegi állapot ezt borzasztóan negatívan befolyásolja” – értékelt Németh Antal ágazati szakértő.
Most azonban gyakorlatilag megszűnt a kereskedelem, és hiába, hogy Magyarországon házisertés nem fertőződött, más országokban is tiltólistára tették a magyar sertéshúst. Az ágazatban most azt próbálják elérni, hogy ne a teljes országot sújtsa az embargó, csak azokat a régiókat, ahol megjelent a vírus. „Hongkong az nem vezetett be intézkedéseket, ugyanakkor Kína, Dél-Korea, Japán, Szingapúr, Fülöp-szigetek az igen. De ezekkel is tárgyalások vannak folyamatosan, hogy regionalizációt el lehessen érni, és akkor a régi nagyságrend, ami nagyon komoly, hiszen az egész magyarországi termelésnek olyan 30-40 százaléka exportra kerül és ennek nagyon jelentős része az ázsiai piacokra” – ismertette Németh.
Információink szerint az embargó érzékenyen érinti Csányi Sándor mohácsi vágóhídját is, hiszen innen korábban jelentős mennyiséget exportáltak az ázsiai piacokra. Bár a tavaly átadott vágóhidat sikerül 100 százalék körüli kihasználtsággal üzemeltetni, a feldolgozott termékeket az ázsiai országoknál kevésbé jövedelmező piacokon tudják csak értékesíteni.
