Burns és Baradar hétfőn találkozott Kabulban, ez volt a legmagasabb szintű diplomáciai találkozó azóta, hogy a tálibok augusztus 15-én átvették a hatalmat Afganisztánban, ahonnan a nyugati országok katonáinak a hónap végéig távozniuk kell, és zajlik az őket segítő afgánok és állampolgáraik kimenekítése.
A Burns és Baradar közötti találkozóról először a The Washington Post számolt be. A CIA igazgatója és a tálibok legfőbb politikai vezetője közötti egyeztetések részletei nem ismeretesek.
Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő az AP amerikai hírügynökségnek megerősítette a beszámoló hitelességét.
A CIA és a Fehér Ház nem kommentálta a találkozóról szóló híreket - írták hírügynökségek, megjegyezve, hogy Baradart lehetséges jövőbeni kormányfőként tartják számon.
Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő mindazonáltal úgy nyilatkozott: nem tud a tálibok és a CIA közötti találkozóról, igaz, nem is cáfolta, hogy ilyen találkozóra sor került. Mudzsáhid kedden megismételte a tálibok álláspontját, amely szerint nem fogadják el az amerikai csapatkivonásra kitűzött augusztus 31-i határidő meghosszabbítását. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat: ne bátorítsa a magasan képzett embereket Afganisztán elhagyására. A szóvivő felszólította az afgánokat, hogy térjenek haza, és folytassák "mindennapi, nyugodt életüket", a tálibok "szavatolják biztonságukat".
Az AP megjegyezte: a pakisztáni erők a CIA-val közösen fogták el Baradart a dél-pakisztáni Karacsiban 2010-ben. Baradart végül 2018-ban szabadon engedték az Egyesült Államok kérésére a béketárgyalások kezdete előtt.
A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
MTI
