Negyedik napja egyeztetnek, vitáznak az uniós állam-és kormányfők a 7 éves költségvetésről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról, amit a koronavírus okozta gazdasági károk kezelésre fordítanák. Brüsszelben van Zöldhegyi Katalin: Elkezdődött már a tárgyalások újabb fordulója? Hollandia továbbra is elzárkózik a kompromisszumoktól?
Folytatódik a maratoni csúcs
Vannak jelek arra, hogy lesz megoldás, hiszen az állam- és kormányfők gyakorlatilag lemondták az összes hétfői és valószínűleg a keddi programjukat is. Itt vannak, energiát fektetnek a tárgyalásokba, amelyek reggel 6-ig tartottak - tudósított Zöldhegyi Katalin, a Hír TV munkatársa Brüsszelből.
Macron: kompromisszum körvonalazódik a költségvetési tárgyalások során
Rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalások zajlanak, amelyek során kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról - közölte Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben hétfőn, az uniós csúcstalálkozó negyedik napjának huszonhetes körben zajló tárgyalására érkezve.
Macron úgy nyilatkozott: óvatosan fogalmaz, mert noha van remény a megállapodásra, még nincs teljes egyetértés a tagállami vezetők között az uniós pénzek nagyságát és elosztását illetően.
Elmondta, "újabb javítások" kerültek az asztalra a helyreállítási alap egészét és a benne szereplő támogatási tételeket tekintve, ami tájékoztatása szerint továbbra is a megbeszélések legérzékenyebb kérdése a klímavédelem és a jogállamiság kérdése mellett.
"Ha nem közeledünk a dolgokhoz nagy ambícióval és a kompromisszum szellemében, akkor vállalnunk kell a kockázatot, hogy ismét nehéz pillanatokat fogunk átélni és még többet fizetünk érte" - fogalmazott.
Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt nyilatkozta, vasárnap este, hosszú tárgyalások után a vezetők kidolgozták a gazdasági mentőcsomag lehetséges keretét.
"Ez az előrelépés reményt ad arra, hogy akár már ma megállapodás szülessen, vagy legalábbis közel kerüljünk hozzá" - fogalmazott.
Azt hangoztatta, hogy a francia elnökkel májusban közösen benyújtott, a helyreállítási alap 500 milliárd eurós támogatási tételét meg kellene őrizni, az ugyanis "jelentős ösztönző lehetne a kivételes helyzetben".
Kiemelte, továbbra is "hihetetlenül nehéz" tárgyalások zajlanak, a kivételes helyzet azonban rendkívüli erőfeszítéseket igényel. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország vezetője reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó akadályokat mihamarabb sikerül leküzdeni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a tárgyalások döntő szakaszba léptek. Benyomása szerint vezetők mihamarabb meg akarnak állapodni. Egyértelmű, hogy hajlandóság van a megegyezésre, és a dolgok a helyes irányba haladnak - tette hozzá.
Mark Rutte holland kormányfő nyilatkozata szerint "történt némi előrelépés" a tárgyalások során. Arról tájékoztatott, hogy a tagállami vezetők hosszú ideig tárgyalták az úgynevezett vészfék-mechanizmus kérdését, amely lehetővé tenné, hogy bármely tagállam vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban abban az esetben, ha meglátása szerint, egy másik tagország nem a "megfelelő módon" hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.
"Nagyon jó szövegtervezet van előttünk erről a mechanizmusról, úgy hiszem ezzel kapcsolatban meg is állapodhatunk" - jelentette ki Rutte.
Cáfolta azokat a híreszteléseket amelyek szerint a "takarékos négyeknek" nevezett országok - Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország - egysége megbomlott volna a mentőcsomag részleteit illetően. Szavai szerint az országok mindegyike azonos állásponton maradt a gazdasági mentőcsomagban rögzített kölcsönök és a nem visszatérítendő támogatások arányával kapcsolatban. Ebben a kérdésben megnyerték Finnország támogatását is - tette hozzá.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök érkezésekor reményét fejezte ki a megállapodás elérését illetően és azt mondta, a "hosszú és bonyolult" tárgyalások után úgy érzi, ismét jó úton haladnak a megbeszélések.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke hétfőn kiadott nyilatkozatában kijelentette, a testület élni fog vétójogával, ha bizonyos feltétek nem érvényesülnek a helyreállítási csomaggal kapcsolatban.
"A parlament prioritásai között van a költségvetéshez kapcsolódó, a nettó befizető országoknak járó visszatérítés eltörlése, a jogállmaiság védelme, és a saját források bevezetése" - fogalmazott.
Továbbra sem sikerült megállapodásra jutni, ezért hétfőn is folytatódott az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek pénteken kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.
Az Európai Tanács elnökének szóvivője, Barend Leyts hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői délelőtt két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak a csúcstalálkozó negyedik napján, majd - leghamarabb délután négy órakor - ismét összeülnek huszonhetes körben.
Nem sikerült megállapodásra jutni
Hétfő reggel 6 óráig tartott az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, de nem sikerült megállapodásra jutni a vitás kérdésekben. A tagállamok a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap összetétele, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, a nettó befizetőknek járó visszatérítés és a jogállamiság területén nem tudtak megállapodni. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a holland kormányfőé a felelősség, amennyiben nem sikerül kompromisszumot kötni.
Angela Merkel német kancellár már vasárnap célzott rá, hogy nincs garancia a sikerre.
A legtöbb indulatot a koronavírus gazdasági hatásainak kezelésére tervezett 750 milliárd euros csomag ügye keltette. Magyar álláspont szerint a pénzt gazdaságfejlesztésre, mindenek előtt munkahelyteremtésre kellene fordítani.
A hol takarékos, hol fukar államoknak nevezett Hollandia vezette országcsoport eleve kisebb költségvetést akar. A koronavírus helyreállítási csomag esetében pedig több hitelt és kevesebb segélyt állapítanának meg, emellett beleszólást is szeretnének a főleg déli államoknak szánt összegek elköltésébe is. Mark Rutte holland miniszterelnök ragaszkodik a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséhez. Magyarország ellenzi, hogy új mechanizmust hozzanak létre ebben az ügyben.
Orbán Viktor azt javasolta a patthelyzet feloldására, hogy – a soros elnöki tisztet ellátó Németország garanciájával az Európai Tanács tárgyalja meg a jogállamiság európai helyzetét, de ne hozzanak létre egy új mechanizmust. A miniszterelnök szerint holland kollégájával meg is tudna állapodni, a valódi szembenállás azonban a két ország parlamentje között feszül, amelyek határozatai egymással ellentétesek.
Kovács Zoltán hozzátette: a holland elképzelés azért azért hibás, mert politikai feltételek és szubjektív megítélés és szerint kíván pénzt osztani. Magyarország azonban a zsarolásnak nem enged.
Az Európai Tanács elnökének szóvivője, Barend Leyts hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői két-, illetve többoldalú megbeszélésekkel kezdik a csúcstalálkozó negyedik napját, majd - leghamarabb délután négy órakor - ismét összeülnek huszonhetes körben.
Az értekezlet első napján, pénteken a résztvevők délelőtt tíz órától folyattak plenáris megbeszélést, majd kisebb csoportokban tanácskoztak. A napot záró plenáris munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke valamivel éjfél előtt berekesztette.
Diplomáciai források szerint ennek oka az volt, hogy a megbeszélések nem vezettek előre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.
Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő, amelyet vasárnap egy újabb követett. A tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit azonban mindkét esetében csökkentette. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.
Párizs szerint lehetséges és szükséges a megállapodás a helyreállítási alapról
Lehetséges és szükséges a megállapodás a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról - mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Brüsszelben zajló uniós csúcsról hétfőn.
"A tárgyalások tétje az, hogy Európa jelen lesz-e a 21. századi nagyhatalmak között vagy sem" - mondta a politikus a BFM francia hírtévében.
"A 21. századi Európa jövője múlik a következő órákon" - tette hozzá, miután Emmanuel Macron francia köztársasági elnök vasárnap este egyes tagállamok "rosszindulatát" tette felelőssé azért, hogy nem született még meg a megállapodás.
A 27 uniós tagállam vezetője péntek este óta feszült hangulatban két-, illetve többoldalú megbeszéléseken egyeztet a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról.
A megbeszélések azonban egyelőre nem vezettek eredményre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.
Bruno Le Maire szerint a francia elnök és Angela Merkel német kancellár együtt próbálja meg folyamatosan győzködni a többieket a tárgyalások tétjéről.
A francia kormánytag azt szeretné, ha a "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamoknak - Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svédországnak - "sikerülne meghaladniuk a nemzeti érdekeiket, és megérteniük azt, hogy az általános európai érdek az, hogy legyen saját technológiánk, mesterséges intelligenciánk Kínával és az Egyesült Államokkal szemben".
"Ha nem tudunk erősen kilábalni ebből a gazdasági válságból, összefogva minden erőnket, 500 milliárd eurós európai szubvencióval, amellyel lehetővé válhat a gazdaságaink beindítása, akkor olyan késedelmet fogunk szenvedni, amelyet soha nem tudunk behozni" - hangsúlyozta a gazdasági miniszter.
A tanácskozásokon a "takarékos" országok mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredetileg 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd euró kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.
Párizs és Berlin azt szeretné, ha a vissza nem térítendő támogatások nem csökkennének 400 milliárd euró alá, miközben a "takarékos" országok sokallják az összeget. Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek újra kétoldalú megbeszéléseket a tagállami vezetők.
Michel tovább csökkentette a támogatások összegét
Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdenek délelőtt bilaterális megbeszéléseket a tagállami vezetők.
A "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok - Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország - mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kívántak abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket. Noha Michel javaslatai a legtöbb ponton egyeztek álláspontjukkal, információk szerint vasárnap saját javaslattal álltak elő. Ebben a helyreállítási alap összege 700 milliárd euróra csökkenne, amely fele-fele arányban vissza nem térítendő támogatásokból, illetve hitelekből állna. Hétfő hajnalban Hollandia és Ausztria magára maradt a támogatások további csökkentésének ötletével, miután Dánia és Svédország "erőfeszítéseket tett" a megállapodás érdekében - közölték diplomáciai források.
Mark Rutte holland kormányfő mindvégig hajthatatlanul képviselte azt az álláspontot, hogy a hitelnyújtást kell ösztönözni a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben - közölték.
A helyreállítási csomag fő kedvezményezettjei, köztük Olaszország, Spanyolország és Portugália az alap legfeljebb csak kismértékű csökkentését fogadnák el, és elutasítják az elköltés módjának szigorú ellenőrzését.
A tanácskozás folyamán a nettó befizető országok - Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia - a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy esetükben megőrizzék azt a kompenzációs mechanizmust, amely nagy összegű befizetéseikért cserébe megemelt összegű költségvetési visszatérítést biztosít számukra. Michel 2021 után fokozatosan leépítené a tagállamoknak pluszterhet jelentő rendszert, az érintett országok a javaslatot ez idáig elvetették.
Magyarország az olasz álláspontot támogatja
Ha nem sikerül megállapodni a költségvetésről és a mentőcsomagról, az Hollandia miatt lesz
-jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben vasárnap uniós csúcstalálkozón újságírók előtt.
A nemzetközi sajtónak nyilatkozva a kormányfő azt mondta, a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is. A csomagban szereplő vissza nem térítendő támogatások és hitelek arányával összefüggésben kiemelte, Hollandia az mechanizmussal jelentős befolyást biztosítana maga számára az uniós pénzek kifizetését illetően, főként a déli országok esetében.
Hozzátette, Magyarország támogatja az olasz álláspontot, ugyanis azoknak az országoknak kell adni a pénzt, mégpedig mihamarabb, amelyeknek a legnagyobb és legsürgősebb szükségük van rá.
Ezt az álláspontot képviselte a csúcson Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki elfogadhatatlannak és zsarolásnak nevezte a takarékos országok vétóját. Hétfő hajnalban hangoztatott véleménye szerint ezen tagállamok vezetői "rövidlátók", akik kizárólag otthoni politikai érdekeik szerint cselekszenek. Nem veszik észre, hogy döntésük hozzájárul az egységes piac leértékeléséhez és a fiatal generációk álmait oszlatják szét.
"Az európai válaszlépések hatékonyságának csökkentését eredményező tárgyalásnak nincs értelme. A helyreállítási alap nem válhat az ideológiai harc eszközévé"
- fogalmazott Conte.
Az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomag célja, hogy enyhítsen a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon. A bizottság eredeti tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része, 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokból, 200 millió euró pedig a tőkepiacokon felvett hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesül.
Menczer Tamás: a Momentum a Magyarország ellen dolgozó "bevándorláspárti holland" oldalára állt
A Momentum a Magyarország ellen dolgozó "bevándorláspárti holland" oldalára állt - hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára Mark Rutte miniszterelnökre utalva hétfőn a Facebook-oldalán.
"Gyalázatos, hogy Momentum sokadszorra a magyarellenes oldalra áll" - fogalmazott, kifejtve: a Momentum vezető politikusai Magyarország helyett a liberális holland miniszterelnököt választották, aki a most folyó EU-csúcson Magyarországot támadja, és azt akarja, hogy büntessék meg Magyarországot, és vegyék el a magyaroknak járó uniós forrásokat.
Menczer Tamás kiemelte: "a Soros-családdal boldogan fényképezkedő, bevándorláspárti Mark Rutte jogállamiságról beszél, miközben Hollandiában a kormánya elhallgatta a bevándorlók által elkövetett súlyos, erőszakos bűncselekményeket".
A Momentum fiatalos lendülettel dolgozik, a "baj csak az, hogy Soros György irányítása mellett", és folyamatosan a magyar emberek ellen. Most is az idegen érdekeket választották, ahogy tették ezt korábban is, hiszen a román és a szlovák választási kampányban is a magyarok ellen dolgoztak, a napokban pedig már arról beszéltek, hogy a 60 év felettieknek és a vidékieknek nem kellene szavazniuk - írta a KKM államtitkára.
Kapcsolódó tartalmak:
Kemény vita volt a költségvetésről
Matteo Salvini nyilvánosságra hozta Orbán Viktor sms-üzenetét
Kövér: A magyar parlament nyitott a párbeszédre
MTI, Hír TV
