Folytatódik az uniós csúcstalálkozó Brüsszelben
Az állam- és kormányfők pénteken és szombaton már heves vitákat folytattak a koronavírus-járvány okozta válság kezelését célzó 750 milliárdos pénzügyi csomagról, valamint a következő hét éves költségvetésről. Az uniós csúcs pedig ma tehát folytatódik. A helyszínről Zöldhegyi Katalin tudósított.
Orbán Viktor: Jó esély van a megállapodásra a csúcson
Jó esély van arra, hogy megállapodás szülessen az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. A kormányfő azt mondta, hogy a tárgyaló felek mindegyike tudja, mennyire komoly a járványhelyzet és milyen drámai helyzetben van a gazdaság. Hozzátette: vita már csak pár kérdésben van: A koronavírus-járvány helyreállítási alapjának nagyságáról, azon belül a hitel és a segély arányáról, az esetleges visszatérítésekről, ezek mellett még a kifizetések feltételekhez kötéséről vitáznak az európai vezetők. A kormányfő annak ellenére valószínűnek tartja a megegyezést, hogy a Parlament által adott felhatalmazás több feltételével kapcsolatban még nem sikerült a magyar álláspontot érvényesíteni.
Brüsszeli csúcs: Késhegyig menő küzdelem az uniós pénzekért
Ma délelőtt tovább folytatódik a brüsszeli uniós csúcs. Az állam- és kormányfők pénteken és szombaton heves vitákat folytattak a koronavírus-járvány okozta válság kezelését célzó 750 milliárdos pénzügyi csomagról, valamint a következő hét éves költségvetésről. A fukar négyeknek nevezett csoport, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország több szigorú feltételt is támasztott, amit a járvány által leginkább sújtott déli országok egyelőre elutasítanak. Az az elképzelés is ellentéteket okoz, hogy a kifizetéseket a jogállamiság helyzetéhez kössék. Ezt Magyarország és Lengyelország is elutasítja. A megállapodás érdekében Orbán Viktor miniszterelnök külön is egyeztetett V4-es kollégáival, a német kancellárral, a francia elnökkel és az Európai Tanács elnökével.
Nincs egyetértés az EU-csúcson a helyreállítási alap kérdésében
Időnként heves vitákkal folytatódott a brüsszeli uniós csúcs. A koronavírus okozta járvány kezelését is célzó találkozó sikere a négy fukar országon múlhat. Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország több feltételt is támasztott. A megállapodás érdekében Orbán Viktor miniszterelnök többször egyeztetett V4-es kollégáival és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is.
A brüsszeli csúcstalálkozó második napján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke újabb javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért.
A kompromisszumos javaslattervezet megtartotta a 2021-2027 közötti uniós költségvetés 1074 milliárd eurós számait.
A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont Michel azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.
Az úgynevezett fukar négyek, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország több feltételt is támasztott a pénzek elköltésével kapcsolatban.
A 27 tagország vezetői ezért teljes körben, szűkebb csoportokban és kétoldalú tárgyalásokon egyeztettek egymással. A V4-es országok kormányfői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök többször tartott megbeszélést. A magyar kormányfő Charles Michellel négyszemközt is tárgyalt.
Magyarország javaslatot terjesztett be az uniós költségvetéshez.
A magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek. Ezt nyilatkozta a távirati irodának a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Kovács Zoltán elmondta, hogy a pénzügyi kérdésekben, az összegek nagyságát és elosztásának módját illetően közeledtek az álláspontok.
Az államtitkár hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is abban a felfogásban folytatja a tárgyalásokat, hogy semmiféle politikai előfeltételt nem lehet állítani a pénzek elosztásával és költésével szemben.
Kovács Zoltán: a magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek
Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is szilárdan és következetesen képviseli azt az elvet, amellyel kiutazott a brüsszeli csúcstalálkozóra: a magyarok pénzéről csakis a magyarok dönthetnek - mondta Kovács Zoltán a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szombaton az MTI-nek, telefonon nyilatkozva.
Kovács Zoltán a hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról zajló tanácskozás állásáról beszámolva kifejtette, pénzügyi kérdésekben, az összegek nagyságát és elosztásának módját illetően közeledtek az álláspontok.
Hangsúlyozta, a kormányfő továbbra is abban a felfogásban folytatja a tárgyalásokat, hogy semmiféle politikai előfeltételt nem lehet állítani a pénzek elosztásával és költésével szemben.
Nem sikerült egyezségre jutni a pénzügyi alap kérdésében
Messze van a megállapodás, miután a tagállamok vezetői ellenkező álláspontot képviselnek a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozó helyreállítási alappal kapcsolatban. Ezt mondta az EU-csúcs első napján a cseh miniszterelnök.
Számos állam, köztük Magyarország és Lengyelország is elutasítja, hogy a jogállamisághoz kössék a kifizetéseket. A vezetők a Közösség következő, 7 éves költségvetéséről is tárgyalnak, de szakértők szerint ott sem lesz egyetértés.
Bár éjszakába nyúlóan vitáztak Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek ellensúlyozására szánt pénzügyi csomagról, a vezetőknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk.
Az Új Nemzedék EU néven futó, 750 milliárd eurós alap hitelgaranciaként szolgálna az országok számára, amelyből beruházásaikat is ösztönöznék. Nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmada pedig hitelekből állna, aminek a felvétele önkéntes lenne.
Az Európai Tanács elnöke azt szeretné, ha a helyreállítási alaphoz kapcsolódó 310 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást megosztanák. A kifizetésnél 70 százalékban a tagállamok munkanélküliségi rátáját vennék alapul 5 évre visszamenőleg, a fennmaradó 30 százalékot pedig a 2020-21-es GDP-mutatók függvényében osztanák ki.
Charles Michel javaslatát csak néhány ország támogatja, több tagállam viszont határozattan ellenzi. A V4-ek, köztük hazánk is azt nehezményezi, hogy a Közösség azokat az alacsony munkanélküliségi rátát elérő országokat büntetné, és folyósítana nekik kevesebb pénzt, amelyek sikeres gazdaságpolitikát folytattak.
Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette a magyar álláspontot.
A csúcstalálkozó másik kiemelt témája a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetés.
A büdzsére vonatkozóan szintén javaslatot tett az Európai Tanács elnöke. Charles Michel egy 1074 milliárd eurós csomagot irányzott elő. Ebből a migráció kezelésére és a határvédelemre 21,9, a kohéziós és agrártámogatásokra pedig 373,2 milliárd eurós összeget fordítana az Unió.
A belga politikus növelné az egészségügyre, az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra és az oktatásra fordítandó összeget, de csökkentené a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket.
Miután sem a helyreállítási alap, sem a büdzsé kérdésében nem sikerült egyezségre jutni, ma folytatják a tárgyalást az állam- és kormányfők.
Délelőtt megérkeztek az uniós állam- és kormányfők a Tanács épületébe, hogy folytassák a tegnap megkezdett egyeztetést a segélycsomagról és a büdzséről.
Brüsszelben van kolléganőnk, Zöldhegyi Katalin.
A V4 országok vezetői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök másodszor is egyeztetést tartott. Charles Michel az Európai Tanács elnöke pedig új javaslatot tett le az asztalra a brüsszeli uniós csúcson, hogy előmozdítsa a megállapodást.
Kapcsoltuk Zöldhegyi Katalin, Brüsszeli tudósítónkat.
Kapcsoltuk Zöldhegyi Katalin, Brüsszeli tudósítónkat. Kiszivárgott hírek szerint Magyarország javaslatot terjesztett be az uniós költségvetéshez tervezett feltételekről.
Uniós tagállami vezetők szankciókat helyeztek kilátásba a líbiai konfliktusba beavatkozó külföldi erőkkel szemben
Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton közös nyilatkozatban közölték, hogy szankciókat helyeznek kilátásba a líbiai fegyverembargót megszegő külföldi erőkkel szemben. A három tagállam vezetője a hétvégébe nyúló, hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról szóló EU-csúcson határozott az állásfoglalás aláírásáról.
"Felszólítunk minden külföldi felet, hogy hagyjon fel a líbiai konfliktusba való beavatkozással, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ENSZ-határozat alapján bevezetett fegyverembargót a földön, a levegőben és a vizeken is" - olvasható a nyilatkozatban.
A vezetők hozzátették, hogy amennyiben a beavatkozás folytatódna, számítanak Josep Borrell uniós külügyi főképviselő javaslatára a probléma megoldásához.
A politikusok továbbá komoly aggodalmuknak adtak hangot a fokozódó feszültségek miatt Líbiában, a konfliktus szereplőit pedig a harcok azonnali beszüntetésére, valamint a katonai előkészületek leállítására szólították fel az ország egész területén.
Franciaország előzőleg többször is figyelmeztette Törökországot, hogy "veszélyes játékot űz" Líbiában, mivel nem tartja be a 2011-ben bevezetett fegyverszállítási tilalmat, amelyet uniós tengeri művelet is ellenőriz. A török vezetés viszont az Egyesült Arab Emírségeket vádolja azzal, hogy Halifa Haftár lázadó hadúr csapatait látja el fegyverrel.
Csütörtökön Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kelet-líbiai törzsi vezetőkkel folytatott megbeszélésén bejelentette, hogy Kairó nem marad tétlen, amennyiben az egyiptomi, a líbiai, illetve a térségbeli arab biztonsági érdekeket fenyegetés érné.
Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.
Törökország a Tripoli székhelyű, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást, amely a közelmúltban lehetővé tette, hogy megváltozzon a hatalmi erőegyensúly az észak-afrikai országban. Ennek következtében az ország déli és keleti felét uraló Halífa Haftar tábornok 14 hónapon át tartó offenzívája Tripoli ellen összeomlott, és a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kormány hadserege erőfölénybe került a hadúr csapataival szemben. A tobruki központú parlamentre támaszkodó Haftar tábornok Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi.
Huszonhetes körben folytatódott az uniós csúcstalálkozó Brüsszelben
Huszonhetes körben kezdték meg Brüsszelben szombat délelőtt 11 órától az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról szóló, pénteken kezdődött tanácskozásaikat.
Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a plenáris tanácskozást megelőzően szombat kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.
A tanácskozás pénteki napján a tagállami vezetők délelőtt tíz órától délutánig két forduló során folyattak megbeszélést az uniós költségvetésről és a helyreállítási csomagról. Ezt követően két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak, majd az este kilenc óra táján kezdődő munkavacsorát Michel valamivel éjfél előtt berekesztette.
Diplomáciai források szerint az első tárgyalási nap kevés előrehaladást eredményezett. A tanácskozás legvitatottabb, megosztó és politikai kérdései között egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés szerepel. A "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást a pénzek elosztásába és felhasználásába.
Kiszivárgott információk szerint Mark Rutte holland miniszterelnök a munkavacsora alatt hajthatatlannak mutatkozott a gazdasági fellendülést célzó uniós pénzek jóváhagyásának mechanizmusát illetően. Spanyolország és Olaszország határozottan ellenezte, hogy az északi országoknak nagyobb beleszólásuk legyen a gazdaságélénkítést szolgáló tagállami intézkedéseket felügyelő mechanizmusba. Véleményük szerint a holland kérés a döntéshozatali eljárás túlzott lelassulását és a kifizetések késleltetését vonná maga után, míg a helyreállítási terv lényege az lenne, hogy a válság okozta kihívásokra gyorsan reagáljon.
Rutte szilárdan ragaszkodott továbbá ahhoz is, hogy országa, valamint Németország, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit. Kijelentette, nem tud továbblépni a közös uniós költségvetésről szóló tárgyalásokban, ha a mechanizmust valamennyi uniós tagország egyhangúlag jóvá nem hagyja. Nincs értelme továbbmenni, ha az út járhatatlan - mondta.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az éjszaka folyamán azt közölte, nincs konszenzus, és nem is körvonalazódik kompromisszum a helyreállítási csomagról a tagállami vezetők körében. Jelentős törés van Észak és Dél között a csomag kifizetéseit illetően, továbbá a keleti országok nagyratörő elképzelései szemben állnak a takarékos nyugati országok kisebb összegű költségvetési terveivel - mondta. Véleménye szerint nagy esélye van annak, hogy nem születik megállapodás sem a szombati tárgyalási napon, sem pedig vasárnap.
A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.
Ismét kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott a csúcstalálkozó
Két-, illetve többoldalú megbeszéléseket kezdtek szombat délután Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, mielőtt ismét huszonhetes körben folytatódna a tanácskozás, amelyen a hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak.
Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a csúcstalálkozó második, szombati munkanapján a tagállami vezetők 11 óra után plenáris formátumban folytattak megbeszélést a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról.
Korábban azt közölte, hogy a tanácskozást megelőzően kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.
Kiszivárgott információk szerint Michel szombaton újabb javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért. A mintegy 65 oldalas kompromisszumos javaslattervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont Michel azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.
Információk szerint a korábbi javaslatot leginkább bíráló Hollandia hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni az új számokat rögzítő tanácsi javaslatot. A tanácskozás pénteki napján Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia is a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy esetükben őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit.
A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.
Kapcsolódó anyagok:
Uniós csúcs Brüsszelben: lengyel-magyar szövetség
Orbán Viktor: A helyzet nem könnyű, de az odds-aink folyamatosan javulnak
Terítéken a hétéves büdzsé és a járvány elleni küzdelem
Kőkemény viták folynak a brüsszeli EU-csúcson
Dobrev Kláráék magyarellenes ultimátumot fogalmaztak meg
MTI, Hír TV
