2022 augusztus 24-én már fél éve dacolt az ukrán hadsereg az orosz támadókkal. A háborús év második felében sem csökkentek a támadások a két fél között, miközben a veszteségek folyamatosan nőttek.
Az oroszok ősszel már kitartóan ostromolták a stratégai fontosságú infrastruktúrát. Főként az energetikai ellátást támadták, ami következtében milliók maradtak folyamatosan áram és fűtés nélkül.
Szeptember 21-én a háború eddigi legnagyobb fogolycseréjét hajtották végre, amelyben 300 katonát, köztük 10 külföldi zsoldost engedtek el a szemben álló felek. Ugyanezen a napon Vlagyimir Putyin mozgósítást hirdetett. A II. Világháború befejezése óta nem volt példa erre.
Az orosz városokban újból tüntetések kezdődtek, több százezren pedig külföldre menekültek.
Szeptember 23-án Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizsja oblasztyokban népszavazás kezdődött az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, aminek eredményeként Vlagyimir Putyin szeptember 30-án aláírta az erről szóló szerződést. A Krímmel együtt Ukrajna ekkora már a területének mintegy 20%-át vesztette el.
Szeptember 28-án felrobbantották az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetékpárt. A tenger alatti csővezeték kiiktatását Joe Biden korábban már kilátásba helyezte. Folytatódtak a Kijev és a többi nagyváros elleni rakétatámadások és a Donbasz elleni orosz offenzíva.
A déli fronton, Herszonnál azonban tarthatatlanná váltak a Dnyeper nyugati oldalán lévő orosz állások. Szergej Sojgu védelmi miniszter elrendelte a civil lakosság és a katonák folyón túlra menekítését. Aki nem menekült el, az a Herszonba bevonuló ukrán katonákat ujjongva köszöntötte.
Az ukrán elnök az ország teljes felszabadítását ígérte.
