– Drasztikusan javítani fogja a NATO a keleti szövetséges országok védelmét az új stratégiai koncepció keretében, amely jobban reflektál majd az új biztonsági kihívásokra is – nyilatkozta tegnap a Financial Timesnak Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára. Az elrettentés helyett ezentúl a keleti blokk teljes védelmére helyezik a hangsúlyt, és beemelik az azonnali nyugati katonai segítségnyújtást egy esetleges támadás esetére, amely elv a hidegháborús időkre nyúlik vissza. Stoltenberg hozzátette,
Oroszországot ezentúl újra a legközvetlenebb és legégetőbb biztonsági fenyegetésnek tekintik.
A főtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján emellett kijelentette, hogy a NATO nyolcszorosára, közel 300 ezer katonára növeli a gyorsreagálású haderejét.
A háromnapos NATO-csúcs ma kezdődik Madridban, ahol a harminc szövetséges ország mellett Ausztráliát, Új-Zélandot, Japánt, Dél-Koreát is meghívták, hogy kialakítsák a NATO új stratégiai céljait, meghatározzák az új fenyegetéseket, megerősítsék a védelmi szerepüket és minél hamarabb elérjék a tagországok védelemre fordított kétszázalékos GDP-szintjét. A NATO stratégiai koncepciója a szövetség egyik legfontosabb dokumentuma. A jelenlegit még 2010-ben, Lisszabonban írták alá, amelyről James Stavridis, a szövetség korábbi parancsnoka a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta: akkor „stratégiai partnerségre” hívták Oroszországot, és a NATO deklarálta, hogy nem jelent veszélyt Moszkvára nézve.
Noha a NATO most sem, Oroszország veszélyt jelent a szövetségre, különösen az ukrajnai fejlemények következtében
– írta.
A várakozások szerint a NATO-csúcson a tagországok megállapodhatnak Ukrajnával egy hosszú távú támogatási csomagról, amelyről az interneten bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetnek majd.
Magyar Nemzet
