Az állami duma (alsóház) még szerdán rendkívüli ülést tartott az 54. életévét márciusban betöltő miniszterelnök-jelölt részvételével. Hírügynökségi jelentések szerint a ház csütörtökön dönt a jelölésről.
Váratlan lemondását Medvegyev az elnöknek a törvényhozás két házához intézett beszédével indokolta, amelyben Putyin az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat tett. Medvegyev nyilatkozata szerint ezek "jelentősen meg fogják változtatni nemcsak az alkotmány cikkeinek egész sorát, de a hatalmi egyensúlyt is a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom között".
A kormány lemondásának bejelentése nyomán a rubel és az orosz részvények árfolyama átmenetileg enyhén visszaesett.
A Putyin által előterjesztett alkotmánymódosítási javaslatok - az erős elnöki köztársaság megőrzése mellett - növelnék a parlament alsóházának szerepét a kormány kinevezésében. Putyin szerint erősödni fog a kormányzók és a túlnyomórész belőlük és a törvényhozás vezetőiből álló államtanács befolyása is. A javasolt változtatások két mandátumra korlátozhatják majd az elnöki poszton eltölthető időt. A jogszabályokat az alkotmánybíróság normakontrollnak vetheti majd alá. A módosítási indítványok értelmében külföldi állampolgársággal rendelkező személy nem kerülhet a legfontosabb kormányzati tisztségekbe, volt emigránsból csekély valószínűséggel lehet elnök, az alkotmánynak pedig szavatolnia kell majd az orosz jogrend prioritását a nemzetközivel szemben.
Peszkov: nem fognak az alkotmányban előírt népszavazást rendezni
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy a módosításokkal kapcsolatban nem fognak az alkotmányban előírt népszavazást rendezni, mert nem új alaptörvényt fogadnak el, és a módosítások nem érintik az alkotmány alapvető rendelkezéseit. Ezért voltaképpen másfajta szavazásra lenne szükség - mondta. "A szavazás megrendezésének idejét és rendjét később határozzák majd meg, és rendeletben lesz formalizálva" - tette hozzá. Jelena Muzilina, az orosz felsőház alkotmányos jogalkotással foglalkozó bizottságának elnökhelyettese egy egyszerűsített népszavazást megrendezését valószínűsítette.
A TASZSZ egy névtelenül nyilatkozó informátorra hivatkozva azt írta, hogy az 1993 óta érvényben lévő alkotmány módosításának ügyében még a nyár előtt megrendezhetik a szavazást.
Oroszországban 2021-ben tartják a következő parlamenti, 2024-ben pedig az elnökválasztást. Ezeket elemzők szerint alapvetően meg fogja határozni az elnöki utódlás, illetve az állam- vagy kormányfői minőségében immár két évtizede hatalmon lévő Vlagyimir Putyin politikai jövőjének kérdése. A szerdai fejleményeket követő első elemzői nyilatkozatok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a hivatalban lévő államfő az alkotmány módosítását követően, mandátumának 2024-ben történő lejárta után az orosz biztonsági tanács, a parlament alsóháza vagy a jelenleg konzultatív testületként működő, 2000-ben alapított államtanács elnökeként folytathatja tevékenységét.
Ügyvezetőként működik tovább átmenetileg a kormány
Mihail Misusztyin 2010 óta áll az adóhivatal élén, ahol korábban más vezető funkciókat is betöltött, és jelentős szerepe volt az informatikai csúcstechnológia alkalmazásában az adófizetések könyvelése és ellenőrzése terén. Más gazdasági szerveknél is fontos pozíciókat töltött be. A magánszférában 2008 és 2010 között az UFG Capital Partners elnöke és az UFG Asset Management befektetési alap társvezetője volt. Misusztyin 1989-ben mérnök-rendszertechnikusként diplomázott a moszkvai szerszámgépipari egyetemen (SZTAKIN), 2003-ban a Georgij Plehanov nevét viselő közgazdasági akadémián szerzett doktori címet, 2010-ben pedig a kormányzati népgazdasági akadémián doktorált adóigazgatásból. Több tudományos és tanácsadó testület tagja.
Az ügyvezetőként átmenetileg tovább működő orosz kormány jelenlegi összetételében 2018 májusában alakult meg. Medvegyev 2012 óta miniszterelnök. Korábban az elnöki hivatal vezetője (2003-2005), első miniszterelnök-helyettes (2005-2008) és államfő (2008-2012) volt.
A Szovjetunió szétesése nyomán függetlenné vált Oroszországban a kormányok eddig főként az elnöki beiktatások alkalmából mondtak le - ezt tette Medvegyev is 2018 májusában -, más esetekben az államfő oszlatta fel őket. Így járt el Borisz Jelcin 1998-ban Viktor Csernomirgyin és Szergej Kirijenko, 1999-ben pedig Jevgenyij Primakov és Szergej Sztyepasin kabinetjével. Putyin 2004-ben Mihail Kaszjanov kormányát mondatta le. A mostanihoz hasonlóan, saját kezdeményezésére csak 2007-ben mondott le kormány, akkor Mihail Fradkov jelentette be kabinetje távozását.
MTI
