A döntés közvetlen előzményeként heves belpolitikai viták robbantak ki Braverman múlt heti cikke körül, amelyben a volt belügyminiszter azt írta, hogy a londoni rendőrség "kivételez" a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek elleni tiltakozó megmozdulások résztvevőivel. A The Times című konzervatív napilapban megjelent írás közlése után nem sokkal kiderült, hogy Braverman nem hajtotta végre azokat a változtatásokat, amelyeket a miniszterelnöki hivatal kért előzetesen a cikk nyelvezetében, vagyis olyan tartalmú írást jelentetett meg, amelyet a Downing Street nem hagyott jóvá.
Suella Braverman ezzel megsértette a nyilvános miniszteri megnyilvánulásokat szabályozó protokollt. Londonban eddig öt egymást követő szombaton tartottak hatalmas demonstrációkat a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen. A most szombati tüntetés volt messze a legnagyobb: a rendőrség becslése szerint a részvevők száma meghaladta a 300 ezret. A rendőrségre óriási politikai nyomás nehezedett a szombaton - a háborús halottak hivatalos nagy-britanniai emléknapján - tartott tüntetés betiltása végett. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka azonban erre nem volt hajlandó, többször is kijelentve, hogy ennek jogi küszöbe "rendkívül magas".
A Konzervatív Párt jobbszárnyán különösen népszerű Suella Braverman a The Timesban múlt csütörtökön közölt cikkében úgy fogalmazott: Rowley álláspontja "azt az érzetet kelti", hogy a rendőrségi vezetők kivételeznek a palesztinpárti tüntetőkkel. Braverman írása szerint ugyanis az agresszivitásba torkolló szélsőjobboldali és nacionalista demonstrációkra a rendőrség nagyon helyesen kemény választ ad, és "a baloldal által kedvelt, politikai kötődésű kisebbségi csoportokkal összehasonlítva" keményen lép fel a futballszurkolókkal szemben is, "jórészt szemet huny azonban", amikor "a palesztinpárti népség" tanúsít szinte ugyanilyen magatartást.
A most szombati palesztinpárti demonstráció idején ellentüntetők is az utcára vonultak és több helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard beszámolója szerint az ellentüntetés résztvevői jórészt szélsőjobboldali csoportokhoz kötődtek; nem egyet közülük korábban futballhuliganizmus miatt ítéltek el. Az ügyből hatalmas belpolitikai vihar támadt, és Rishi Sunak miniszterelnökre az elmúlt napokban mind erősebb nyomás nehezedett Suella Braverman menesztése végett.
A hétfőn végrehajtott kormányátalakítás legnagyobb meglepetést keltő mozzanataként Rishi Sunak kormányfő David Cameron volt miniszterelnököt nevezte ki külügyminiszterré. Cameron 2010 és 2016 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjeként, de a brit EU-tagságról általa kiírt, 2016 júniusában tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás után lemondott, egyben visszaadta alsóházi képviselői mandátumát is. Cameron a referendum előtt azért kampányolt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.
Külügyminiszteri kinevezése azzal vált lehetővé, hogy III. Károly király a kormány előterjesztésére bárói rangra emelte, így Cameron elfoglalhatja helyét a parlament felső kamarájában, a Lordok Házában. A törvényerejű brit politikai szokásjog megköveteli ugyanis, hogy a miniszteri rangú kabinettagok a törvényhozás alsó- vagy felsőházának tagjai legyenek. Az újkori brit politikatörténetben eddig egyetlen példa volt arra, hogy egy volt miniszterelnök külügyminiszterként térjen vissza a kormányba. Alec Douglas-Home, aki 1963 októberétől egy évig állt az akkori konzervatív párti kormány élén, 1970 és 1974 között Edward Heath kormányában töltötte be a külügyminiszteri tisztséget.
MTI
