A román és bolgár munkavállalók áradatától tartva szigorítja a bevándorlókra vonatkozó szabályokat a brit kormány. A miniszterelnök hétfőn bejelentette: hiba volt korlátok nélkül beengedni Nagy-Britanniába a 2004-ben csatlakozó uniós tagállamok munkavállalóit. A brit munkapiaci nyitásra a Munkáspárt kormányzása alatt került sor: a baloldali kabinet évi 5-10 ezer betelepülővel számolt, ám a belügyminisztérium szerint legalább 800 ezer kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta.
– Jelentős intézkedéseket tettünk, hogy leszorítsuk a bevándorlók számát – mondta Davdi Cameron. Most azonban arra van szükségünk, hogy a migrációs politikának kedvező hatásai legyenek az egészségügyi szolgáltatásokra, és a lakhatásra nézve is – nyilatkozta a brit kormányfő.
David Cameron szerint céljuk az, hogy csak azok érkezzenek a szigetországba, akik aktív munkavállalók, és nem segélyből akarnak élni. Jövőben ezért sem egészségügyi szolgáltatást, sem lakásellátást nem kapnak automatikusan a frissen bevándorlók. Ráadásul az EU-ból munkavállalási céllal érkezőknek bizonyítaniuk kell majd azt is, hogy valóban keresnek munkát, ellenkező esetben elveszítik jóléti ellátásaikat.
– Ez a kormány mindig ideiglenes ellenőrzéséket vezet be, amikor egy új ország csatlakozik az Európai Unióhoz, mint ahogy ezt láthattuk Bulgária és Románia esetében, és ahogy ez várható Horvátország csatlakozása után is – nyilatkozta Cameron.
A szigetországnak jövő januártól kell feloldania a Romániára és Bulgáriára érvényes megszigorításokat. Egyes becslések szerint a mentesítést követő öt évben akár negyedmillió kelet-balkáni munkavállaló is érkezhet a szigetországba. Romániában és Bulgáriában ugyanis egyre több a munkanélküli, ráadásul az egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el a brit szint ötödét sem.
