A Magyar Nemzet lapzártakkor még tartott az Európai Tanács rendkívüli videókonferenciája: az uniós országok állam- és kormányfői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – rövid időn belül immár harmadszorra tartottak virtuális találkozót, hogy orvosolják a koronavírus jelentette válsághelyzetet.
Ezúttal a legégetőbb kérdés a járvány okozta gazdasági sokk enyhítése volt, tegnap kora este még mély törésvonalakról adtak hírt a diplomaták. Az uniós államok egy csoportja ugyanis minél radikálisabb uniós választ akar. Nem kevesebb mint kilenc eurózónabeli ország a találkozó margóján levélben kérte a közös adósságkezelést, tehát az úgynevezett koronakötvények (eurókötvények) kibocsátását. Ezek lehetővé tennék, hogy a tagok a jobb hitelminősítés, olcsóbb hitelhez jutás és biztonságos befektetési lehetőségek reményében közösen bocsássanak ki kötvényeket, majd osztozzanak a hitelek törlesztésének költségein. Azonban akárcsak a többéves költségvetésről szóló vitában vagy a 2008-as gazdasági válságot követően, a „fukar” északi államok nem bíznak a túlköltekezésre hajlamos országok gazdasági fegyelmében.
Berlin a kötvények ötletét már a kedd esti, pénzügyminiszteri találkozón lesöpörte az asztalról, Mark Rutte holland miniszterelnök pedig a sajtóban üzente meg tegnap: sok mindent megtesz a válságkezelés érdekében, de őrültségekbe nem megy bele.
A találkozón a stabilitási és növekedési paktum mentesítési záradékának aktiválása, vagyis az előírt fiskális szigor lazítása is napirendi pontként szerepelt, valamint az országvezetők tárgyaltak egy EU-n belül felállítandó válságkezelési rendszerről is. Utóbbi gyakorlatilag már az újjáépítésről szólna, pedig jól látható: az uniós országokban talán még nem is tetőzött a közegészségügyi válság.
Az EU mégis előre gondolkozik, a tegnap esti videókonferenciát összehívó Charles Michel tanácsi elnök szerdán egy belgiumi tévéműsorban európai Marshall-tervről és gazdasági-társadalmi élénkítésről beszélt. Az egykori amerikai külügyminiszter szerepét jelen esetben Ursula von der Leyen bizottsági elnök játssza, akit a tagállamok tegnap hivatalosan is megbíztak egy újjáépítésről szóló ütemterv kidolgozásával.
Von der Leyen tegnap délelőtt még az Európai Parlamentben vendégeskedett, ahol a bizottság rendkívüli intézkedéscsomagját prezentálta a maroknyi képviselőnek, akik felbukkantak a brüsszeli ülésteremben. Az EP kilencven százaléka otthonról kapcsolódott be a rendhagyó ülésbe: a parlament a járvány miatt története során első alkalommal tartott távszavazást.
A bizottsági elnök érzelmes, helyenként dühös beszédet mondott, még saját hazájának, Németországnak is odaszólt, amikor elítélte a válság kezdetén korlátozásokkal élő tagországokat. – Akadályok felállításával nem oldhatunk meg egy határokat nem ismerő válságot – üzente, utalva arra, hogy jelen esetben kontraproduktív a határokon átnyúló, egészségügyi eszközöket is érintő áru- és szolgáltatásforgalmat hátráltatni. A bizottsági elnök egyébként kritikát is bőven kapott a képviselőktől, többen felrótták neki, hogy Kína példájából tanulva lett volna idő felkészülni a járványra. Mások szerint Von der Leyen túlságosan el volt foglalva az uniós zöldmegállapodással, emiatt nem észlelte a vészharangok jelzését. A sors iróniája, hogy a klímasemlegességi szempont az esti EU-csúcson is előkerült: Brüsszel azt szeretné, hogy a válság után immár zöldátállással egybekötve építsék újjá Európát.
