"92 óra munka, 12 óra pihenés, 0 óra szórakozás" - olvasható Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-bejegyzésében a brüsszeli EU-csúcs utáni napon.
"Ez egy hatalmas győzelem. Egy közös győzelem, lengyel és magyar. És ezt elmondhatom lengyeleknek és magyaroknak is, a másik két visegrádi ország is nagyon büszke. Bár nincsenek itt, de hozzájárultak ehhez a harchoz. Gratulálok Andrejnek és Igornak!"
- fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
"A tárgyalások előtt és közben is voltak olyan kísérletek, hogy nem mondhatom azt, hogy megaláztak minket, de legalábbis kioktassanak minket. Kioktassanak minket a jogállamiságról és nem csak sikerült egy megfelelő összeget kialkudnunk, hanem meg tudtuk védeni nemzetünk büszkeségét és világossá tettük, hogy nem elfogadható, hogy bárki különösen olyanok, akik megörökölték, tehát akik örökölték a jogállamiságot, kritizáljanak minket a szabadságharcosokat, akik nagyon nehéz időszakból jöttünk. A kommunista korból és nagyon sokat tettünk a kommunista korszakban a jogállamiságért, tehát senki nem oktathatja ki a szolidaritás nemzetét."
- mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök angol nyelvű sajtótájékoztatót tartott a brüsszeli EU-csúcs után.
Orbán: Magyarország és Lengyelország megvédte nemzeti büszkeségét
Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2021-2027 közötti keretköltségvetésről és a koronavírus-válság miatti gazdasági helyreállítási csomagról szóló négynapos tárgyalások után, kedden Brüsszelben.
A Lengyelország brüsszeli uniós nagykövetségén Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen.
Orbán Viktor közölte: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították, és ezzel összefüggésben egy teljesen új mechanizmus létrehozását szorgalmazták.
Az említett törekvések megtörése siker úgy Magyarország, mint Lengyelország számára - közölte. Hozzátette, Magyarország álláspontja szerint a két témát külön kell kezelni, és ezt sikerült elérni a megbeszélések folyamán.
A jogállamiság fogalmának tisztázása érdekében a kérdésre vissza kell térni a közeljövőben - mondta Orbán Viktor.
"A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet fölöttünk" - fogalmazott.
A tanácskozás nemcsak fontos, hanem jó küzdelem volt Lengyelország oldalán - tette hozzá Orbán Viktor.
Az elért sikerek közül kiemelte a nyugat-balkáni régió uniós integrációjára és a bővítésre szánt támogatások mértékét. Szavai szerint az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az unióra, ugyanis Szerbia nélkül nincs jól működő európai biztonsági architektúra.
A témával összefüggésben Mateusz Morawiecki rendkívül fontosnak nevezte az uniós költségvetés bővítésre elkülönített összegét, véleménye szerint ugyanis annak hiányában vákuum alakul ki a Nyugat-Balkánon, amelyet mások mellett Oroszország, Törökország vagy Kína tölthet ki.
"Nekünk, az Európai Uniónak kell ott lennünk" - fogalmazott.
A jogállamiságra vonatkozóan egyebek mellett kiemelte: sikerült egyértelművé tenni, hogy nem lehet összefüggés a politikai és a gazdasági dimenziók között.
Lengyelország a jogállamiság védelmében és abban érdekelt, hogy az uniós pénzek felhasználását és a jogállamiságot szigorúan felügyeljék. Elfogadhatatlan azonban az ország ellen évek óta folytatott, valódi okok nélküli politikai támadás - tette hozzá a lengyel miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte, a még megoldásra váró kérdések, egyebek mellett a politikai tevékenységet folytató, uniós pénzből támogatott, saját kormányaikat elfogadhatatlan módon támadó civil szervezetek átláthatósága a közeljövőben ismét az uniós tanács asztalára kerülnek.
A legelmaradottabb régióknak járó uniós pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, Magyarország abban hisz, hogy a munka a siker kulcsa.
Az uniós pénzek csak a magyarok odaadása és munkája révén működik. Ez a garancia arra, hogy "nagyon boldog hét év elé nézünk" - fogalmazott.
"Azt kívánom minden magyarnak, soha ne legyen kevésbé sikeres reggelje, mint a mai" - tette hozzá a miniszterelnök.
Conte: Olaszországnak a lehető legjobb megállapodást sikerült elérni
A lehető legjobb megállapodást sikerült elérnie Olaszországnak a brüsszeli európai uniós csúcson - mondta az ország miniszterelnöke kedden, amikor az eredményekről Sergio Mattarella államfőt tájékoztatta Rómában.
Olaszország méltóságát és az európai uniós intézmények függetlenségét is tiszteletben tartja a megállapodás - közölte Giuseppe Conte.
Az olasz kormány erős, és ez a megállapodás az olasz kormány cselekvését erősíti. A megszerzett 209 milliárd euróval lehetőség van újraindítani Olaszországot, de ehhez nagyobb sebességre kell kapcsolni - jelentette ki.
"Büszke vagyok az eredményre, büszke arra, hogy olasz vagyok" - mondta Giuseppe Conte. Hozzátette, a kapott összeg miatt Róma nem kíván élni az európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásaival. Elemzők megjegyezték, hogy az olasz kormány pont annyival, 36 milliárd euróval szerzett többet, mint amennyit az ESM-forrásokkal kapott volna.
Olaszország a helyreállítási csomagból 82 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, 127 milliárdot pedig kölcsönként kap. Sergio Mattarella államfő közölte, a tanácskozás eredménye az Európai Uniót erősíti, Olaszországnak most reformprogramot kell indítania.
Luigi Di Maio külügyminiszter, a kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa köszönetet mondott az országot "talpra állító" Giuseppe Conténak. A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Nicola Zingaretti szerint a kormányfő "nagy küzdelmet vívott".
A jobbközép Hajrá Olaszország szenátusi frakcióvezetője, Anna Maria Bernini történelmi megállapodásról beszélt, hangsúlyozva, hogy most Olaszországon a sor, komoly és gyors reformokat kell indítania.
A jobboldali Ligát és az ellenzéki koalíciót vezető Matteo Salvini szerint Olaszország "akkora átverést kapott mint egy ház". Megjegyezte, Olaszország sorsa nem a kormány, hanem az Európai Bizottság kezébe került.
A pénzt Róma egy év múlva kapja meg, és a Brüsszel által várt reformok az olaszok "izzadságát és vérét" követelik majd - mondta Salvini.
Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke szerint Conténak sikerült "legyőznie a északi államok egoizmusát, de az eredmény alacsonyabb a vártnál".
A La Repubblica baloldali napilap úgy vélte, hogy az EU-csúcsnak Berlin és Párizs együttműködése az igazi győztese.
A Corriere della Sera jó osztályzatot adott Conténak, mivel küzdött, és elérte amit akart. A napilap szerint Olaszország olyan gólt rúgott Hollandiának, mint Francesco Totti a 2000-es labdarúgó EB-elődöntőjében.
A jobboldali Il Giornale azerint új európai egyensúly született, amely ismételten megkoronázta Angela Merkelt.
Az IlSole24Ore gazdasági napilap rámutatott, hogy Olaszország szerezte meg a források 28 százalékát, de az északi takarékos államok is jelentős engedményeket vittek haza. Kommentárok szerint Olaszország történelmi lehetőséget kapott, amelyet nem szabad elszalasztania.
Német gazdasági elemzők üdvözlik a megállapodást
Vezető német gazdasági elemzők üdvözlik a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozásáról és a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló keretköltségvetésről az Európai Tanácsban kedd hajnalban kötött megállapodást.
Az Európai Unió (EU) tagországainak kormány-, illetve államfőit összefogó testület több mint négy napon át tartó tárgyalásán kialkudott megállapodás "a szolidaritás, a cselekvőképesség és a mélyreható változás fontos jele" - emelte ki kommentárjában Clemens Fuest, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) vezetője.
A megállapodás több száz milliárd euró vissza nem térítendő támogatást is jelent, szemben az euróövezeti adósságválság idején kötött egyezségekkel, amelyek csak hitelekhez juttatták a rászoruló tagországokat - mutatott rá az ifo elnöke, hangsúlyozva, hogy az EU komoly változáson megy keresztül, és megelőlegezi a bizalmat támogatandó tagjainak.
Azonban a kilábalás a járvánnyal együtt járó gazdasági válságból csak akkor sikerülhet, ha az érintett országok "jelentős reformerőfeszítéseket tesznek". Uniós szinten is további reformokra van szükség, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a közös biztonság- és védelempolitikára, a migrációs politikára és a nemzetközi fejlesztési együttműködésre, és több költségvetési forrást is összpontosítani kell ezekre a területekre - tette hozzá Clemens Fuest.
A berlini DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke, Marcel Fratscher szerint a 91,5 órájával csaknem rekordhosszú - a 2000 decemberében tartott nizzai csúcson beállított rekordnál csupán 25 perccel rövidebb - brüsszeli tanácskozás "gyötrelmes folyamat" volt, de eredményes, és "nagyobb siker, mint amekkorának első látásra tűnik".
Ugyanis a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap "létrehoz egy új eszközt az európai feladatok közös elvégzésére" - tette hozzá.
Az alap kiindulópont az átalakuláshoz a klímavédelem és a digitalizáció területén, valamint újjászervezheti és válságtűrőbbé teheti az európai gazdaságot. Az alap akár az európai költségvetési unió alapköve is lehet, hiszen a közösség ezzel az eszközzel ismeri el első alkalommal közvetlenül, hogy "Európa előmozdításához fiskális transzferekre van szükség, és ehhez érdemes közösen hitelt felvenni" - mondta.
A megállapodás Németországnak is nagy nyereség, mert "az egyre nacionalistább módon fellépő Kínával és az Egyesült Államokkal szemben csak egy erős Európa részeként tudjuk megvédeni érdekeinket" - tette hozzá a DIW elnöke.
Kiemelte: ha az EU nemcsak a csúcstalálkozó eredményeit rögzítő dokumentumokban, hanem a gyakorlatban is visszatalál az együttműködés és az integráció útjára, akkor Angela Merkel kancellár és Olaf Scholz pénzügyminiszter rögtön a német soros EU-elnökség elején "nagy sikert" ér el.
Az ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) elnevezésű helyreállítási alapban 750 milliárd eurót helyeznek el, a forrást az Európai Bizottság szerzi meg hitelfelvétellel. A pénz nagyobbik részét, 390 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások, további 360 milliárd eurót pedig kedvezményes kamatozású hitelek formájában osztanak szét a tagállamok között. A 2021-2027-es időszakra szóló keretköltségvetésre 1074 milliárd eurót adnak össze a tagállamok.
Elégedettek a balti országok az új uniós költségvetéssel
Észtország, Lettország és Litvánia vezetői kedvezően nyilatkoztak a 2021 és 2027 közötti időszakra elfogadott európai uniós keretköltségvetésről kedden, miután mindhárom balti ország több pénzt kap Brüsszeltől, mint az elmúlt hét évben.
Észtország 2,7 milliárd euróval (csaknem 948 milliárd forinttal), Lettország 2,3 milliárd euróval (807 milliárd forinttal), Litvánia pedig 1,7 milliárd euróval (597 milliárd forinttal) kap többet az Európai Uniótól, mint a 2014-2020 közötti időszakban.
Jüri Ratas észt miniszterelnök azt mondta: a tárgyalással elért eredmények kedvezőbbek a várakozásainál.
Az új összeggel Észtország bátran belevághat nagyratörő gazdasági stratégiája megvalósításába - tette hozzá.
Krisjanis Karins lett kormányfő és Gitanas Nauseda litván államfő is elégedettségének adott hangot. Litvánia 490 millió eurót (csaknem 172 milliárd forintot) kapott az ignalinai atomerőmű végleges leállítására.
A balti országoknak egy közös vasútprojektre is sikerült több pénzt szerezniük: a gazdaságilag és politikailag is jelentős Rail Baltica költségvetése 1,6 milliárd euróval (mintegy 562 milliárd forinttal) emelkedik.
"Valóra válik Észtország, Lettország és Litvánia álma a gyors és környezetbarát vasúti összeköttetésről Európa felé" - mondta Ratas.
Az uniós tagállamok vezetői négynapos tanácskozást követően fogadták el kedden a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.
Charles Michel: A tagállamok elfogadták az uniós költségvetést és a helyreállítási csomagot
Az uniós tagállamok vezetői elfogadták a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetést és a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítását célzó pénzügyi csomagot - jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd hajnali Twitter-üzenetében a testületet alkotó állam-, illetve kormányfők több mint négy napon át tartó tanácskozása után.
"Sikerült, Európa egységes, Európa erős. Ez az egyezség sorsfordító az unió történelmében, és elindít minket a jövőbe vezető úton is" - kezdte reggeli sajtótájékoztatóját a tanácselnök. Mint mondta, az "unió csodája létezik, mert a tisztelet és együttműködés képes volt forrást fakasztani".
Az elnök kiemelte, hogy "első alkalommal van egyértelmű kapocs a pénzügyi források és a jogállamisággal kapcsolatos feltételek között, mivel a csúcson kiderült, hogy a tagállamok többsége ragaszkodik ehhez".
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította: képes időben, hatékonyan cselekedni, és a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást.
Sajnálatosnak nevezte azonban azt, hogy néhány terület nem kapja azt a támogatást, mint eredetileg tervezték. Hangsúlyozta, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.
"A tagállamok végre nem a kormányközi megoldást választották, hanem az Európai Bizottságot ruházták fel a helyreállítás végrehajtásával" - tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök történelminek nevezte a kedd reggeli egyezséget, amelyet nehéz tanácskozások után sikerült elérnie a tagállami vezetőknek.
"A megállapodásnak köszönhetően az unió közösen vesz fel kölcsönt, és közösen hajtja végre a helyreállítási tervet" - mondta.
Angela Merkel német kancellár a francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy "nem volt könnyű a sok különböző álláspontot összehangolni, de a lényeg hogy sikerült".
"Ez az egyezség is bizonyíték arra, hogy az unió határozottan kíván cselekedni" - hangsúlyozta.
Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy nem elégedetlen a megállapodással, de nem mondaná, hogy történelmi jelentőségű lenne. Üdvözölte, továbbá, hogy az elfogadott szövegbe beépült a vészfékmechanizmus, amely bármely országot feljogosítja, hogy vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban, abban az esetben, ha meglátása szerint egy másik tagország nem a "megfelelő módon" hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.
A 2021-2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege - Michel korábbi javaslatával megegyezően - 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak. Az alku értelmében a 750 milliárd euróból nem 500 milliárd, hanem 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére, 250 milliárd euró helyett pedig 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.
A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette. Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket.
Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is. A hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát azonban az éghajlatváltozással összefüggő fellépésekre kell fordítani.
Az elfogadott megállapodás megemelte a "takarékos négyeknek" - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia - és Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét.
A csúcstalálkozó egyik legtöbb vitát kiváltó kérdésével, a ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) névre keresztelt helyreállítási alapból származó összegek elosztásával és ellenőrzésével kapcsolatban abban állapodtak meg az uniós vezetők, hogy az Európai Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a vonatkozó célok "kielégítő teljesítésének értékeléséről és a kifizetések jóváhagyásáról".
Amennyiben egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy súlyos eltérések mutatkoznak a meghatározott céloktól, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja a tanács elé. Egy ilyen ügy megtárgyalása nem haladhatja meg a három hónapot.
A megállapodás az uniós pénzek kifizetésével összefüggő politikai feltételekkel összefüggésben "arányos intézkedések meghozatalát" helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.
A tanácsnak minősített többséggel jóváhagyott bármiféle eljárást objektív módon, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszteletben tartva, pártatlan és bizonyítékokon alapuló megközelítés alapján kell lefolytatni.
Spiegel: nagy engedményeket tettek a "takarékos négyeknek" és Orbán Viktornak az Európai Tanácsban
Nagy engedményeket tettek a takarékos négyek elnevezésű országcsoportnak és Orbán Viktor magyar kormányfőnek az Európai Tanácsban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alapról és a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló keretköltségvetésről folytatott tárgyaláson - írta a Der Spiegel című német hírmagazin hírportálján az Európai Unió tagországainak kormány-, illetve államfőit összefogó testület kedd hajnalban véget ért négynapos értekezletén kötött megállapodásról.
Kiemelték: "ahogy egy jó kompromisszumhoz illik", a megállapodásnak főleg győztesei vannak.
Így Angela Merkel német kancellár fel tudja mutatni, hogy a német soros EU-elnökség alatt sikerült megegyezésre jutni, és neki ez volt a legfontosabb. Az EU déli tagállamai megkapják a pénzüket, az északi tagállamok jelentős befizetési kedvezményekhez jutottak, Orbán Viktornak pedig "egyelőre nemigen kell aggódnia a jogállamiság ügyében" - írta a lap.
A jogállamiság elveinek védelmére tervezett mechanizmust "darabokra szedték" a brüsszeli csúcson. A tanácskozás záródokumentumában már egy szó sincs róla. A mechanizmussal szembeni ellenállást vezető magyar kormányfő még az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által javasolt "gyengített változatnak" sem kegyelmezett. Így sok minden utal arra, hogy Orbán Viktor valóban elérte azt a "+nagy győzelmet+", amelyért a magyar sajtóban ünneplik - áll a lapban.
A többi között hozzátették, hogy Angela Merkel is közeledett Orbán Viktorhoz, a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a német soros elnökség támogatja azt a törekvését, hogy zárják le az Európai Parlament előterjesztésére Magyarország ellen indított, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárást.
Kapcsolódó anyagok:
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki angol nyelvű sajtótájékoztatója a siker után
Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor elérte, amit akart
MTI, Facebook, Hír TV
