Klaus Johannis román államfő meghívásának eleget téve jövő hét szerdán Bukarestbe utazik hivatalos látogatásra Novák Katalin – értesült a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet úgy tudja, az elnöki kétoldalú találkozón kívül a magyar köztársasági elnököt fogadja Nicolae-Ionel Ciuca román miniszterelnök, Alina-Stefania Gorghiu, a szenátus ügyvivő elnöke és Ion-Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke is. Novák Katalin programjának része továbbá, hogy találkozik Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével, illetve a román kormány többi RMDSZ-es miniszterével is.
Utoljára tizenkét éve, 2010-ben volt hivatalos elnöki szintű megbeszélés a román fővárosban, a magyar köztársasági elnöknek mindazonáltal a beiktatása óta eltelt négy hónapban a szeptember 7-i találkozója lesz a harmadik alkalom, hogy találkozik román kollégájával.
Találkoztak ugyanis júniusban a kelet- és közép-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett Bukaresti Kilencek bukaresti csúcstalálkozóján, majd a regionális NATO-csúcs után kétoldalú, négyszemközti megbeszélést is folytattak.
Legutóbbi találkozásukról Novák Katalin egy a Facebook-üzenetben úgy nyilatkozott:
Modern és pragmatikus kapcsolatokra törekszünk, és mindketten dolgozunk majd azért, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak.
Novák Katalin beiktatását követő első külföldi útja Varsóba vezetett, utána pedig május közepén magánlátogatást tett Erdélyben az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására. Akkor egyebek mellett találkozott Kelemen Hunorral, Nagyenyeden pedig Kató Béla püspökkel leleplezték a püspöki ház emléktábláját, majd megtekintette a Bethlen Gábor Kollégium épületét. A köztársasági elnök részt vett továbbá a Fehér megyei Magyarlapádon a templomszentelés alkalmából rendezett ünnepségen, majd a magyar református egység napján Gyulafehérváron leleplezte Bethlen Gábor fejedelem egész alakos szobrát.
Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt (PNL) összefogásával létrejött Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjeként nagy meglepetésre megnyerte a 2014-es elnökválasztást Traian Basescu addig hivatalban lévő államfővel szemben. A külföldön élő román állampolgárok szavazásának rossz megszervezése miatt elégedetlenkedő tízezres tüntetések örömünneppé alakultak át. Elnökké választását követően párttagságát felfüggesztette, de politikai szimpátiája továbbra is egyértelmű.
2019-ben – immár a PNL színeiben, a 2014-es szavazati arányát közel 12 százalékkal felülmúlva – újraválasztották az ország elnökévé.
Elnöki munkájának fókuszába a korrupció elleni harcot és az igazságügyi szervek működésének erősítését, az elkötelezett transzatlanti és európai külpolitikát, a Moldovai Köztársasággal ápolt „erős és különleges kapcsolatokat” helyezte.
Bár 2017-ben maga is kritizálta az ukrán oktatási törvényt, az orosz–ukrán háború kezdetétől Románia egyértelmű és határozott oroszellenes és Ukrajnát támogató külpolitikát folytat, szorosan illeszkedve a transzatlanti és EU-s fősodorhoz.
A magyar autonómiatörekvéseket nem támogatja, helyette a romániai magyarság és románság minél jobb együttműködésének szükségességét hangsúlyozza, mint a „Románia számára egyetlen megoldást”.
2020-ban ugyanakkor a „magyarkártya” kijátszásától sem vonakodott, amikor azzal a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) pozícióinak gyengítését látta biztosítottnak.
Románia 2021-ben hazánk kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere volt: exportunkban a harmadik, importunkban a tizenkettedig helyet foglalta el. A 2021-es adatok fényében elmondható, hogy az import, az export, valamint a kereskedelmi forgalom terén soha nem látott értéket értünk el.
Fotó: Köztársasági Elnöki Hivatal/Kékesi Donát
Magyar Nemzet
