Kohán Mátyás és Szalai Zoltán interjúja a Mandiner hetilapban.
Most már ön is jóformán politikus. Hogy kezdődött ez az apjánál? Már az ön gyerekkorában is voltak politikai ambíciói?
Igen, bizonyosan mindig voltak. Apámnak mindig nagy hangja volt. Az 1980-as években tévéműsorokban arról beszélt, hogy az amerikai politikusok és bürokraták billió dolláros döntéseket hoznak úgy, hogy nem is értik, miről beszélnek. Hogy pénzügyi bizottságok élén olyan politikusok állnak, akik semmit nem tudnak a pénzügyekről, csak jó időben jó helyen voltak. Emlékszem egy interjúra: tízéves voltam, apám a The Oprah Winfrey Show-ban arról beszélt, hogy milyen csúnyán kihasználják Amerikát a kereskedelmi megállapodásokkal. Akkoriban ezt Japán tette, most Kína. De konkrétan negyven éve erről beszél! Ha a tettek embere vagy – márpedig ő az –, előbb-utóbb ringbe kell szállnod, a partvonalról hiába jártatod a szád. Régóta nézi az országunk hanyatlását, és azon vívódott, hogy beszálljon-e. Tisztán látta, hogy sosem fogják ezt belülről megoldani. Amint része leszel a washingtoni mocsárnak, beleragadsz. Az igazgatótanácsi széked a Raytheonnál attól függ, hogy mennyi rakétát tudsz eladni, ha nem adsz el eleget, nem kapod meg a széket. Ha nincs háború, akkor nem lehet rakétát eladni – a békében nincs pénz. Ezért kell örökké háborúban lennünk. Az ilyen dolgok miatt kell a változáshoz egy kívülálló, aki nem húzott hasznot a mocsárból. Ez volt a végső motivációja, azt mondta: ami sok, az sok. Nem lehet az idők végezetéig nézni, ahogy az országod csúszik lefelé, előbb-utóbb be kell szállni. Egy második Trump-elnökség sokkal eredményesebb lehet, ezért próbálják ilyen agresszívan meggátolni.
Mi az ön szerepe a politikában?
Nincs szerepem, csak harcolok. Nem vagyok politikus, de úgy gondolom, értem a politikát, és nem félek a valós beszélgetésektől. Ingatlanoscsaládban nőttünk fel, sok mindent építettünk. Az apám mindig azt mondta, ha egyszer majd fel akarsz építeni valamit, tudnod kell alapot ásni. Úgyhogy gyerekként kiküldött egy építkezésre. Én vagyok talán az egyetlen milliárdosgyerek, aki tud Caterpillar D10-es buldózert vezetni, mert tényleg csináltam. Talán innen ered az ő különleges kapcsolata is Amerika egyszerű embereivel, ingatlanfejlesztőként is jól teszi a dolgát: időt töltött ezekkel az emberekkel az építkezéseken. Sokkal többet tanult tőlük, mint az irodában ülő, táblázatot böngésző vezetőktől. Apám lényegében a kékgalléros milliárdos. Én is ennek köszönhetem a saját hangomat. Persze el tudok bullshitelni flancos New York-i jótékonysági vacsorákon, de mindig az egyszerű amerikaiakkal éreztem igazán jól magam. Márpedig a politikában a hitelesség a mindened. Nem tudsz évekig kamuzni valamit, átlátnak rajtad. És tisztában vagyok azzal, mi a tét: öt fiatal gyerekem van, azt szeretném, hogy olyan országot hagyjunk rájuk, amire még ráismernek, és amire büszkék lehetnek. Ezt nem lehet úgy elérni, hogy csendben maradsz. Hallatni kell a hangod, és cselekedni kell.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: Getty Images
