2024. 05. 25. Szombat Orbán napja
Jelenleg a TV-ben:

Svenk

Következik:

Bayer show 00:05

Gazdaság

Hernádi Zsolt: Nincs olyan matematika, amely alapján 2035 után teljesen le lehetne cserélni a fosszilis üzemanyaggal hajtott gépjárműveket

Eljön-e az elektromos autók időszaka? Kik nyerészkednek a háborús szankciókon? Mit tanácsol a magyar gazdaságpolitikának? Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját kérdezte a Mandiner zöldátállásról és Európa, benne Magyarország energiaipari versenyképességéről.

  • Hernádi Zsolt: Nincs olyan matematika, amely alapján 2035 után teljesen le lehetne cserélni a fosszilis üzemanyaggal hajtott gépjárműveket

Beszélgetésünk egyik apropója a Mol stratégiájának felülvizsgálata. Első olvasásra is feltűnik, hogy úgy gondolják, mintha messzebb lenne a fosszilis világ vége. Nem jön el akkor az elektromos autók időszaka?

Nincs olyan matematika, amely alapján 2035 után teljesen le lehetne cserélni a fosszilis üzemanyaggal hajtott gépjárműveket. Az új, tisztán elektromos hajtású vagy konnektoros hibrid kocsik eladási aránya a régióban alacsony. Magyarországon 2023-ban mindössze 5 százalék volt, az arányuk a teljes hazai állományban nem éri el az 1 százalékot. Nyilvánvaló, hogy az elektromos járművek nem holnap fogják megoldani a közlekedés problémáját, ha egyáltalán megoldják. És mihez kezdünk a rengeteg benzines vagy dízelautóval? Magyar­országon 15, Nyugat-Európában 10 év körül van a gépkocsik átlagos életkora. Nem nehéz kiszámolni, hogy 2035 után is mennyi fut majd belőlük az utakon. Az uniós jogalkotók tavaly áprilisban fogadták el azt a rendeletet, amely alapján 2035-től az új személygépkocsik és haszongépjárművek állományának átlagos kibocsátását 100 százalékkal kell csökkenteni, az utolsó pillanatban azonban bekerült a jogszabályba, hogy a bizottság köteles kidolgozni a szén-dioxid-semleges üzemanyaggal hajtott járművek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat is. A tendencia tehát nyilvánvaló. Már az unió is kezdi belátni, hogy fizikailag lehetetlen teljesíteni a 2035-ös célt, és igyekszik lazítani a szabályokon. Ha engem kérdez, arra számítok, hogy továbbra is engedni fogják a fosszilis üzemanyagokat, és azt fogják szabályozni, hogy milyen legyen a megújuló üzemanyag bekeverési aránya.

Mi az a megújuló üzemanyag?

Például a bioüzemanyagok, mint a biodízel vagy az etanol. Magvak, élelmiszer-alapanyagok, illetve növényi és állati hulladékok átdolgozása és bekeverése után a végeredmény egy jól működő dízel vagy alkohol, amely kicsit alacsonyabb fűtőértékkel képes hajtani a gépjárműveket bizonyos bekeverési szint mellett úgy, hogy nem károsítja a motort. De van egy másik megoldás is, a szintetikus üzemanyag. Leegyszerűsítve: elkapjuk az egyszer már kibocsátott szén-dioxidot ott, ahol termelődik, a másik oldalon a vizet szétszedjük zöldárammal oxigén- és hidrogénmolekulákra. Majd a kettőt újra összeengedjük, és szénhidrogént csinálunk belőle, szintén zöldárammal – így tehát minden tiszta zöld, és előállt a mesterséges szénhidrogén. A legnagyobb probléma az, hogy az eljárás rettentően drága. A becslések tág határok között mozognak, de nagyságrendileg öt-tízszeres árról beszélhetünk a hagyományos üzemanyagokhoz képest. A hidrogénnel közvetlenül is lehet gépjárművet hajtani, ekkor az üzemanyag olcsóbb, azonban a tüzelőanyag-cellás járművek, valamint a töltő-infrastruktúra ára ismét többszörös üzemeltetési költséget jelent, illetve a hidrogénnel hajtott járművek hatótávja is jelentősen elmarad a konvencionális megoldásokétól. Emellett ezek a technológiák üzemi méretekben nincsenek kiforrva, korántsem tudunk belőlük annyit előállítani, mint amennyi hagyományos benzint meg dízelolajat gyártunk mondjuk a százhalombattai finomítóban. Ettől függetlenül minden lehetőséget át kell gondolni, de nem szabad dogmatikusnak lenni. Nem az elektromos motor, a hidrogén, a szintetikus üzemanyagok vagy a fosszilis hajtás lesz az egyedüli megoldás, hanem ezek valamilyen keveréke. Bölcs az, aki mindegyik vasat a tűzben tartja. És az sem zárható ki, hogy addigra a mérnökök kitalálnak valami egészen új megközelítést, amire ma még senki nem gondol, így az új technológiákat is figyelnünk kell.

Modellezték-e azt, hogy 2035 után százalékosan hogyan fog kinézni az európai autóflotta, az önök piaca?

Eddig minden előrejelzés rossz volt, már rövid távon sem teljesült. Nekem az az érzésem, hogy 2035 után az Európai Unióban futó autók több mint 50 százaléka még mindig hagyományos hajtású lesz, sőt szerintem a szám közelebb lesz a 70, mint az 50 százalékhoz. Úgy gondolom, hogy párhuzamosan lesznek jelen a különböző technológiák. De volt már ilyen. Az autózás hajnalán is versengett az elektromos hajtás, a petróleum, az alkohol és a ló. A petróleum nyert.

50-70 százalék belső égésű, 30 százalék elektromos?

Tíz-tizenöt év múlva még körülbelül annyi lesz, igen. De ez a saját becslésem, huszonöt évnyi tapasztalatom van benne, meg az, hogy mennyire nem hiszek a kampányszerű megoldásokban. De lépjünk egyet hátrébb, és nézzük meg a fosszilis energiaforrások iránti kereslet alakulását. Ma háromszor annyi energiát használunk, mint ötven évvel ezelőtt. Ahogy nő a népesség, és azzal párhuzamosan emelkedik az átlag-életszínvonal és -fogyasztás, úgy nő a világ energiaigénye. Ennek a több mint 80 százalékát fosszilis energiaforrások adják. Globálisan eddig egyetlen fosszilis energiahordozót sem sikerült kiváltani, az újakkal csak a többletigényeket tudták fedezni. Az ipari forradalom kezdetén a biomassza, többnyire a fa volt az egyeduralkodó energiaforrás. Ma több fát égetünk el, mint akkor. A fosszilis energiaforrásokat eddig nem tudtuk helyettesíteni, csak kiegészíteni, a felhasználásuk 2022-ben volt a legnagyobb a történelem során; a 2023-as fogyasztásról még nincs adat. Ha sikerül is helyettesíteni őket a jövőben, azt csak fokozatosan, hosszú évtizedek alatt fogjuk tudni elérni. Jobb őszintén szembenézni ezzel.

teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.

Fotó: Emmer László

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Szélesvásznú történelem: Csinibaba + videó

Szélesvásznú történelem: Csinibaba + videó

Meghívott vendégeinkkel a kilencvenes évek egyik legnagyobb magyar közönségsikeréről, a Csinibabáról beszélgettünk, melynek népszerűsége a mai napig töretlen, egyes mondataiból szállóigék lettek.

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!