António Guterres törvénytelennek nevezte a kiutasításokat, amelyek miatt múlt pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa is összeült.
Az ENSZ és az addisz-abebai kormány a tigréi konfliktus miatt különbözött össze. A világszervezet azt kifogásolta, hogy a tigréi blokád miatt a szükséges segélyszállítmányok alig 10 százaléka jut el a harcok sújtotta térségbe, míg az etióp hatóságok azzal vádoltak humanitárius alkalmazottakat, hogy kivételeznek a tigréi erőkkel.
Jóllehet a tisztségviselők kiutasítását a BT elítélte, Oroszország és Kína a tigréi konfliktust Etiópia belügyének tekinti.
Az ENSZ több diplomatája aggodalmának adott hangot, szerintük ugyanis az etiópiai kormány döntése precedenst teremthet más államok számára, amelyek ezen felbuzdulva igyekeznének megszabadulni a világszervezet kellemetlenné vált munkatársaitól.
Tigrében tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etnikai alapon szerveződő Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) fegyveresei között. A harcokban és légicsapásokban ezrek vesztették életüket, és súlyos humanitárius válság alakult ki, mert a régióba nem engedték be a segélyszervezeteket.
Addisz-Abeba júniusban tűzszünetet jelentett be, miután a felkelők elfoglalták Tigré székhelyét, Mekelét és a terület nagy részét, a fegyvernyugvást azonban a felkelők elutasították, az összecsapások pedig átterjedtek a szomszédos régiókra is.
Guterres szerdán azt mondta, hogy körülbelül 7 millióan szorulnak élelmiszersegélyre Tigrében és a szomszédos Amhara és Afar régiókban. Hozzátette, hogy a térség egyes részein a humanitárius helyzet a 2011-es szomáliai éhínséghez hasonlít.
MTI
