Az ENSZ-főtitkár a Petersbergi Klímadialógus című kétnapos tanácskozás keretében szólalt fel videón keresztül.
Világszerte a pandémia eddig több mint 212 ezer ember életét követelte és meghaladja a hárommilliót is a regisztrált fertőzöttek száma. A vírus terjedését megfékezni hivatott kijárási korlátozások miatt számos ország gazdasági nehézségekkel kénytelen szembesülni.
Guterres szerint a járvány rávilágított, hogy mennyire ki vannak szolgáltatva társadalmaink és gazdaságaink az ilyen jellegű sokkhatásoknak. Mint mondta, az egyedüli válasz ebben a helyzetben a bátor, jövőképpel rendelkező és együttműködő vezetés. "Ugyanilyen vezetésre van szükség a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetése esetében is" - hangoztatta Guterres, megjegyezve, hogy az utóbbi évtized volt a legmelegebb a meteorológiai feljegyzések kezdete óta.
Hangsúlyozta, jelentős ára lesz, ha nem cselekszünk a klímaváltozás feltartóztatása ügyében, ugyanakkor - mint fogalmazott - "a technológia a mi oldalunkon áll".
Egyben figyelmeztetett, hogy a járványhoz hasonlóan a klímaváltozással sem képes egy ország egyedül megbirkózni. "A koronavírushoz hasonlóan az üvegházhatású gázok sem ismernek határokat" - mondta Guterres.
"Az elszigetelődés csapda. Egy ország sem képes boldogulni egyedül" - hangsúlyozta. Az ENSZ-főtitkár egyben rávilágított, hogy a 20 legnagyobb fejlett és fejlődő ország együttesen a károsanyag kibocsájtások több mint 80 százalékáért felelős. Mint mondta, a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt az Egyesült Államok és Kína résztvétele tette lehetővé. "A nagy kibocsájtók hozzájárulása nélkül minden erőfeszítésünk hiábavaló" - utalt Guterres arra, hogy Donald Trump amerikai elnök kiléptette országát az egyezményből.
Angela Merkel német kancellár a fórumon felszólalva jelezte, hogy Németország hajlandó lenne támogatni az Európai Unió egy nagyratörőbb célkitűzését a károsanyag-kibocsájtás mérséklésére, aminek keretében 1990-hez képest akár 55 százalékkal csökkentenék 2030-ig az uniós károsanyag-kibocsájtást. A jelenlegi célkituzés 40 százalékos csökkentést irányoz elő. Kijelentette, a jelen helyzetben fontos világossá tenni, "nem a klímavédelmen spórolunk, hanem fenntartható technológiákba eszközlünk befektetéseket".
Közben az ENSZ aggódik a dél-ázsiai oltásprogramok elakadása miatt
Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF aggodalmát fejezte ki kedden amiatt, hogy a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet miatt Dél-Ázsiában elakadt az egyéb betegségektől óvó, a legfiatalabbakat mentő védőoltások beadása.
A világszervezet szakosított intézménye szerint gyermekek milliói maradhatnak az egyes halálos kórok elleni védelem nélkül a térségben.
A Covid-19-világjárvány félbeszakította az ellátási láncolatokat, és mintegy 4,5 millió fiatal nem kapja meg az olyan betegségek elleni immunizációt, mint a kanyaró, a torokgyík és a gyermekbénulás. Miközben az új koronavírus (SARS-CoV-2) úgy tűnik, nem betegít meg súlyosan sok gyereket, mások százezrei viszont megszenvedik a rendszeres, és szükségszerűen megismétlendő oltások szünetelését - mondta Jean Gough, az UNICEF dél-ázsiai irodájának igazgatója. "Ez nagyon súlyos fenyegetés" - tette hozzá Iszlámábádban tartott sajtótájékoztatóján.
Az ENSZ adatai szerint a világon évente 1,5 millió ember hal meg olyan betegségekben, amelyek védőoltással megelőzhetőek lettek volna.
Pakisztán Afganisztánnal együtt az a térség, ahol még dúlnak a gyermekbénulás okozta járványok. A megelőző oltások most leálltak. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó források szerint a legutóbbi két oltási kampány teljesen elmaradt az észak-nyugati törzsi határvidéken (a Hajbár-hágó és környéke) a Covid-19-járvány kitörése óta. Hónapokba fog kerülni, hogy újra elindítsák a programot - mondták az egészségügyi szakemberek.
MTI
