Baden-Württembergben a tartományi kormány döntése alapján április 27-től a szájat és az orrot takaró maszkkal, kendővel vagy sállal lehet részt venni a közösségi közlekedésben, és belépni boltokba. Ugyanígy rendelkezdett a csaknem 2 millió lakosú kikötőváros, a tartományi rangú Hamburg vezetése is. Schleswig-Holsteinben április 29-től vezetik be a szabályt.
Bajorországban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában ugyancsak jövő hétfőtől kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésben és a kiskereskedelmi üzletekben, Türingiában pedig már péntektől. Az elsőként lépő Szászországban már bevezették az új szabályt a cseppfertőzéssel terjedő vírus átadásának akadályozására.
Az RKI elnökhelyettese, Lars Schaade berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az új típusú koronavírus úgynevezett alap reprodukciós rátája (R0) 2 és 3 között van, vagyis egy fertőzött átlagosan 2-3 embernek adja át a kórokozót, ha senki nem tesz semmit a terjedése ellen.
A járványlassító intézkedésekkel sikerült ezt az arányt 1 alá szorítani, de az intézet legutóbbi számításai szerint újra emelkedés tapasztalható, a tényleges R0 0,7-ről 0,9-re ugrott, vagyis kevésbé enyhül a járvány, mert minden eddigi fertőzöttre majdnem 1 újabb jut.
Ez az arány nehezen csökkenthető, alakulását csak az emberek magatartása befolyásolja. A járványlassító korlátozások feloldásával könnyen ismét felszökhet, és hetekig tarthat, mire ismét számottevően csökken a járvány hevessége - fejtette ki Lar Schaade.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének megőrzéséhez nemcsak a fertőzési arányszámot kell minél tartósabban minél alacsonyabbra szorítani, hanem a napi új fertőzések számát is csökkenteni kell - tette hozzá az RKI elnökhelyettese, rámutatva, hogy az R0 akkor is 1, ha rendre 50 ezren fertőződnek meg, és akkor is, ha 2000-nél stabilizálódik a napi új esetek száma.
Aláhúzta, hogy igazi enyhülést csak a védőoltás vagy a vírus okozta betegséget ártalmatlanná tévő gyógyszer kifejlesztése hozhat. Nem tudni, hogy ez mikorra várható, ezért a belátható időben a vírus terjedésének ellenőrzésére kell összpontosítani, és a járványügyi szempontokat összhangba kell hozni az egyéb társadalmi és gazdasági érdekekekkel. Mint mondta, a szövetségi kormány és a tartományoi kormányok megállapodása a korlátozások fokozatos feloldásáról "ésszerű kompromisszum", elfogadható egyensúlyt teremt ezen érdekek, szempontok között.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyetért a legismertebb német szakértő, Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézete vezetőjének helyzetértékelésével, miszerint a vírus földrajzi, és az idősebb korosztályokat is elérő társadalmi "diffúziója" - szétterjedése - révén néhány hét alatt kiformálódhat egy újabb hullám, amelyben a fertőzések már nem sűsűsödési pontokra és kevésbé érintett régiókra osztják fel az országot, hanem egyenletesebben jelennek meg, és országszerte súlyosan megterhelik az ellátórendszert.
A vírus diffúzióját jelzi az is, hogy több mint 14 ezer fertőzést regisztráltak már idősotthonokban és fogyatékossággal élőket, hajléktalanokat vagy menedékkérőket, menekülteket ellátó intézményekben.
A RKI adatai szerint az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) keddig országszerte 143 457 ember szervezetében mutatták ki, ami 1785 esettel több az egy nappal korábbinál.
A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 3700-zal 95 200-ra emelkedett.
Csaknem négymillióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban
Csaknem négymillióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban a koronavírus-járvány miatt egy kedden ismertetett felmérés szerint.
A szakszervezetek országos szövetségéhez (DGB) közel álló Hans Böckler alapítvány gazdaság-, és társadalomtudományi kutatóintézetének (WSI) kutatásában megkérdezett 7600 alkalmazott 14 százalékát állították át rövidített munkaidőre, ami az intézet számítása szerint azt jelenti, hogy országszerte négymillióan dolgoznak a kieső bér egy részének állami támogatású pótlására épített foglalkoztatási formában.
Az alacsony keresetűek nagyobb arányban kerülnek ilyen helyzetbe, mint a magas fizetésűek, és nagyobb arányban dolgoznak olyan cégnél, amely nem egészíti ki az állami bértámogatást. A koronavírus-járvány így tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget - értékelte a felmérés eredményét Reiner Hoffmann, a DGB elnöke.
A rövidített munkaidőben az országos munkaügyi ügynökség (BA) kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát - gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát -, amit számos munkaadó még kiegészít.
A DGB szerint a válság miatt átmenetileg - a május-júliusi időszakra - 60-ról 80 százalékra kellene emelni a BA forrásaiból fedezett támogatás arányát. A kormánypártok között nincs egyetértés, a szociáldemokraták (SPD) támogatják, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség elutasítja a szakszervezeti követelést. Az ügyről a koalíciós egyeztető tanács szerdai ülésén tárgyalnak.
A rövidített munkaidő intézményét a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy igen sokba kerül az adófizetőknek.
A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
MTI
