– A németeket sokan csodálják, mert a rengeteg fertőzött ellenére alacsony a halálozási mutató. Mit csinálnak jól Németországban?
– Európában nincs egységes gyakorlat a járvány kezelésére, ezért a kimutatott fertőzések száma nem a legmérvadóbb adat. Ahol magas az esetszám, ott gyakran egyszerűen többeket tesztelnek, mint másutt. A járvány előrehaladásának megítélésében sem lehet kritikátlanul elfogadni a kimutatott esetek számát, bezavarhat a képbe, hogy a mintákat elemző túlterhelt gépek elromlanak, így átmenetileg kiesnek az összesítésből. Ha két nagyvárosból nem érkezik adat, az rögtön torzítja az eredményeket. A rengeteg teszt ellenére sem tudjuk megmondani, mennyi is a fertőzöttek valós száma. Nem lehet kizárni, hogy ez a szám a többszöröse az igazoltakénak.
– A fertőzöttek, az elhunytak és a gyógyultak számának összehasonlítása jobban mutatja a valós helyzetet?
– Ez is roppant csalóka. A gyógyultak száma sokszor becsléseken alapszik. A gyógyultnak nyilvánítottak közül sokaknak virológiai módszerekkel nem igazoljuk a gyógyulását. A fertőzés szerológiai vizsgálata, a vírusellenes immunválaszunk kimutatása éppen a járvány mérete, az egészségügy leterheltsége miatt még gyerekcipőben jár. Megbízható szerológiai módszerekkel tudnánk csak pontosan megállapítani, hányan estek át a fertőzésen.
– A járvány alakulása akkor mi alapján követhető?
– Leginkább az elhunytak számának változásából. Ezek az adatok pedig Európa-szerte azt mutatják, hogy a folyamat elején járunk. Talán Olaszországban mondhatják el, hogy elérték a második szakaszt, stabilizálódott a halálesetek száma. Mindenhol másutt még növekedni fog ez a mutató. Kínában, Dél-Koreában már csökken, ott túl vannak a nehezén, illetve az első fertőzési hullám elmúlt.
– Magyarországon naponta néhány halálesetet rögzítenek. Ezek szerint még teljesen a járvány kezdetén járunk?
– Nem ismerhetem pontosan az otthoni helyzetet, de az jól látható, hogy a korán bevezetett intézkedéseknek köszönhetően Közép- és Kelet-Európában lassabban terjed a vírus, ám ez nem jelenti azt, hogy nem fogják sokan elkapni, csak azt, hogy a folyamat elhúzódik.
– Tudtommal éppen ez a terv, hiszen így nem terhelődik túl az egészségügyi ellátórendszer.
– Ez így is van, de ehhez hosszú ideig, esetleg hónapokig tartó önfegyelemre lesz szükség. A társadalom nagy részének ugyanis fokozatosan át kell esnie a fertőzésen ahhoz, hogy a vírus ne tudjon gyorsan, robbanásszerűen terjedni, és ez a folyamat nagyon hosszúra nyúlhat.
– A világ különböző országaiból érkező adatok azt mutatják, hogy a melegebb és szárazabb időben kevésbé gyorsan terjed a vírus, bár teljesen nem szűnik meg. Ebből meríthetünk reményt?
– Ez a hagyományos influenzavírus esetében is így történik. Nyáron is előfordul fertőzés, de sokkal kisebb számban, és kevesebb szövődménnyel jár. A legtöbben úgy gondolják, hogy ez a koronavírus is így viselkedik, talán valóban bízhatunk ebben. De csak a lassulásban, és nem a fertőzés megszűnésében!
A teljes cikk ITT olvasható.
