A hétvégén Moszkvában találkoztak a felek, a megbeszéléseket követően lezajlott sajtótájékoztatón mindketten az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének fontosságát hangsúlyozták. A Balti-tengeren keresztül Németországba orosz gázt juttató vezeték terve ugyanis sok érdeket sért, kérdés, hogy Berlin és Moszkva elég erős-e a cseppfolyósított gáz exportálásában érdekelt Egyesült Államok vagy a Déli Áramlatban érdekelt országok ellensúlyozására. Angela Merkel kijelentette: az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését be kell fejezni, azzal Németország és más európai országok is nyerni fognak.
Kérdéses ugyanakkor Washington véleménye, ezzel kapcsolatban a kancellár asszony azt mondta, hogy mivel Európában mindenki érdekelt a gázellátás diverzifikálásában, és az Északi Áramlat 2 kereskedelmi projekt, Németország a meghirdetett amerikai szankciók ellenére is támogatja annak befejezését.
– Németország nem lát Oroszországtól való egyoldalú függőséget a gázszállítások terén – tette hozzá. Putyin azt mondta, hogy a gázvezetéket Oroszország képes egyedül is befejezni. Elismerte, hogy az építkezésben részt vevő cégek ellen bevezetett amerikai büntetőintézkedések miatt a megvalósítás több hónapos késedelmet szenved, de közölte, hogy a vezetéket még az idén, de legkésőbb a jövő év első negyedében üzembe fogják helyezni. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy december végén megszületett a megállapodás az orosz gáz ötéves ukrajnai tranzitjáról Európa felé.
Donald Trump amerikai elnök december végén írta alá a törvényt, amelynek értelmében az Egyesült Államok szankciókkal sújthat minden olyan vállalatot, amelyik részt vesz az Északi Áramlat 2 megépítésében.
A projektet ráadásul az Európai Bizottság is elutasította, de nemcsak Berlin, hanem a vízi utakon érintett Dánia, Finnország és Svédország kormányai is figyelmen kívül hagyták Brüsszel aggályait.