Hatalmas füstoszlop száll fel a kelet-ukrajnai Girnik (Hrnyk) városából egy bombatámadás után – Kelet-Ukrajnában a tűzszüntetről szóló hírek ellenére is folytatódtak a harcok a szeparatisták és a kormányerők között.
Az ukrán és az orosz elnök telefonbeszélgetésében egyetértett abban, hogy mielőbb be kell szüntetni a több ezer áldozatot követelő összecsapásokat. Vlagyimir Putyin már ki is hirdette hétpontos béketervét.
– Az első pont, hogy a délkelet-ukrajnai fegyveres erők, illetve a lázadók is vessenek véget az előrenyomulásnak Doneck és Luhanszk megyében. A második pont, hogy az ukrán hadsereg vonuljon vissza olyan távolságba, amely lehetetlenné teszi a lakott területek elleni tüzérségi támadásokat. Harmadrészt független nemzetközi megfigyelőket kell a helyszínre küldeni – mondta Vlagyimir Putyin.
A szeparatisták készek beszüntetni a harcot, ha Kijev visszavonja csapatait a lakott településektől. Az ukrán elnök pedig azt közölte, hogy a pénteki, újabb minszki találkozón végre megkezdődhet a békefolyamat.
Moszkva továbbra is azt állítja, hogy csupán orosz önkéntesek, nem pedig katonák segítik a helyi szakadárokat. Kijev szerint viszont orosz agresszió zajlik Ukrajna ellen: az ukrán kormányfő egyenesen terrorista államnak nevezte Oroszországot. Szerinte ezért el kell indítani Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatát a csütörtökön kezdődő NATO-csúcson.
– A célunk, hogy a NATO különleges partneri státust adjon Ukrajnának. Azt is reméljük, hogy az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesi státust biztosít számunkra – fogalmazott Arszenyij Jacenyuk.
Az amerikai elnök támogatásáról biztosította Ukrajnát, a NATO-tagság kérdését azonban nyitva hagyta.
– Walesben találkozunk Petro Porosenkóval és megmutatjuk neki, hogy a 28 nemzet egységesen támogatja Ukrajna szuverenitását és jogát területe megvédéséhez. A NATO-nak konkrét kötelezettségvállalásokat kell tenni azért, hogy segítse az ukrán haderő modernizációját. És ebben segítenünk kell Grúziát és Moldovát is – jelentette ki Barack Obama.
A NATO jelentősen növelni kívánja jelenlét Kelet-Európában, tagállamaitól pedig a katonai kiadások növelését kéri az orosz veszélyre hivatkozva. Elemzők egy része viszont úgy véli, hogy a fegyverkezés valójában az amerikai hadiipari cégek érdekeit szolgálja.
