A tüntetést a helyi portálok élőben közvetítették.
"Ez a tárca már nem szolgálja Örményország és az örmény nép érdekeit" - mondta Ishán Szagatelján, a tiltakozás egyik vezetője, a parlamenti ellenzék alelnöke.
Az ellenzék Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök brüsszeli találkozója ellen tiltakozik, amelyen Charles Michel, az Európai Tanács elnökének közvetítésével tárgyaltak, bár nem Hegyi-Karabah státuszáról. Pasinján ellenfelei azonban úgy vélik, az örmény hatóságok ezzel beleegyeztek abba, hogy a nemrégiben elfoglalt terület Azerbajdzsán része maradjon.
Május 1-je óta folyamatosak az ellenzéki tüntetések Örményországban. A kormányfő azt követően került ismételten bírálatok kereszttüzébe, hogy a parlamentben békeegyezmény megkötésének szükségességéről beszélt Azerbajdzsánnal. Az ellenzék megvádolta Pasinjánt azzal, hogy végleg le akar mondani a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahról Azerbajdzsán javára.
Mintegy két éve, 2020 novemberében Pasinján háromoldalú nyilatkozatot írt alá Ilham Aliyev azeri és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely véget vetett a kiújult ellenségeskedéseknek a Hegyi-Karabah körüli konfliktusövezetben. A konfliktusban Azerbajdzsánnak sikerült visszaszereznie a Hegyi-Karabah körüli területek jelentős részét, amelyek a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartoznak, de a Szovjetunió széthullása után kirobbant háborúban Örményország elfoglalt.
Az örmény miniszterelnök ellenfelei kapitulációnak nevezték az aláírt dokumentumot, és tömeges tüntetések törtek ki Örményországban. Ennek következtében Pasinján lemondott, és tavaly nyáron az országban előrehozott parlamenti választásokat tartottak. Ezeken Pasinján pártja abszolút többséget szerzett a törvényhozásban, és ő ismét miniszterelnök lett.
