2020. augusztus 7.,
péntek, Ibolya napja

Amerika a kibertérben is csapásokat mér Iránra

DONALD TRUMP NEM ZÁRJA KI A PERZSA ÁLLAM ELLENI FEGYVERES TÁMADÁST

Magyar Nemzet

2019. június 24., hétfő 08:58

Kibertámadással és újabb szankciókkal folytatódott Donald Trump bosszúhadjárata Irán ellen az amerikai drón lelövése miatt, szakértők szerint azonban egyik félnek sem érdeke, hogy a diplomáciai nyilatkozatháború katonai konfliktusba torkolljon. N. Rózsa Erzsébet Irán-kutató lapunknak elmondta: a perzsa állam kérdésében az Egyesült Államok az egész nemzetközi közösséggel szemben állva pozicionálta magát, és bár úgy tűnik, Washington most épp Moszkvától várna segítséget, az orosz érdekek bizonyosan mást diktálnak.

Idén negyven éve, hogy az Amerika szoros szövetségesének számító Mohammad Reza Pahlavi sah Nyugat-barát rendszerét maga alá gyűrte az iszlám forradalom Iránban, hogy aztán a széles társadalmi rétegek által elutasított, a sah által erőltetett nyugatosodást maga mögött hagyva az új vezetés az iszlámot tegye az államot összetartó hivatalos ideo­lógiává, az Amerika-ellenességet pedig a legfőbb társadalomszervező elvvé. Az 1979-es forradalom beteljesülésétől kezdve tehát az Egyesült Államok és az iszlám köztársaság ellenséges viszonya eleve el volt rendelve, az elmúlt hetekben tapasztalható mértékű, már-már tettlegességig is fajuló kardcsörtetés azonban még ebben a kontextusban is szokatlan.

Az iráni elnök tegnap például azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy feszültséget akart kelteni a Perzsa-öbölben az iszlám köztársaság légterének megsértésével. Haszan Róháni (bal oldali képünkön) ezzel reagált arra, hogy Teherán múlt csütörtökön kilőtt egy amerikai katonai felderítő drónt – állítása szerint saját légterében.

 Egy, a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonai repülőgép pilótafülkéje. Az USA az iráni rakétairányító rendszereket is támadhatta

Fotó: Reuters

 

Washington ugyanakkor indokolatlannak nevezte az incidenst, amelyre – szerinte – nemzetközi légtérben került sor, a Hormuzi-szoros felett, válaszul pedig Donald Trump (jobb oldali képünkön) kis híján fegyveres légi csapást rendelt el a perzsa állammal szemben, mindössze tíz perccel a bevetés kezdete előtt állítva le a tervezett hadműveletet. – Ez egy nagyon érzékeny, sok ország számára fontos térség, ezért azt várjuk a nemzetközi szervezetektől, hogy ennek megfelelően válaszoljanak a történtekre – idézte az MTI Róhánit.

Trump egyébként szombaton bejelentette, hogy mától újabb szankciókkal sújtja Teheránt, és mint fogalmazott, továbbra sem veti el egy fegyveres válaszcsapás lehetőségét, ugyanakkor a békülés lehetőségét sem zárta ki az iszlám köztársasággal. – Tény, hogy nem fogjuk megengedni Iránnak, hogy nukleáris fegyverhez jusson – hangsúlyozta az elnök. „És ha ebbe belenyugszanak, akkor gazdag ország lesznek, boldogok lesznek, és én leszek a legjobb barátjuk” – tette hozzá.

Miközben Trump a Twitteren üzengetett Teheránnak, nemzetbiztonsági tanácsadója, az Irán ellen régóta keményvonalas fellépést sürgető John Bolton Jeruzsálembe utazott, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyaljon az Irán elleni lépésekről. – Ne tévesszük össze az óvatosságot a gyengeséggel – kommentálta Bolton a tervezett hadművelet Trump általi leállítását. Az amerikai elnök jobbkeze nem csupán Netanjahuval vitatta meg a biztonsági kihívásokat, de találkozott Nyikolaj Patrusevvel, Oroszország nemzetbiztonsági tanácsadójával is. A Jediót Ahronót című újság honlapja szerint a háromoldalú eszmecsere célja, hogy az egymással szoros szövetséget ápoló Izrael és Egyesült Államok felajánlják Oroszországnak Bassár el-Aszad ­szíriai elnök elismerését, cserébe „az irániak eltávolításáért” Szíriából.

N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője lapunk megkeresésére elmondta, Moszkvának egy bizonyos szintig érdeke, hogy az irániai­kat kordában tartsák Szíriában, azonban Oroszország Közel-Kelet-politikáját mindenképpen csak az Egyesült Államokkal való relációban szabad értelmezni. – Szíria és Irán egyaránt olyan ügyek Moszkva számára, amelyek kapcsán egyenrangú félként tekinthetők Washingtonnal – magyarázta a Közel-Kelet-kutató.

A szakértő szerint Oroszország számára a megkerülhetetlenség záloga a térségben való aktív jelenlét, éppen ezért Amerika aligha tudja meg­győzni az oroszokat afelől, hogy fordítsanak hátat Iránnak. Nem is beszélve arról, hogy az egész nemzetközi közösség egyhangúan elítéli, hogy Trump egyoldalúan felrúgta a többhatalmi nukleáris megállapodást; úgy is fogalmazhatunk, hogy Irán kérdésében mindenki az Egyesült Államokkal szemben áll, hiszen az számos forrásból alátámasztást nyert, hogy a perzsa állam betartotta az atomalku feltételeit – tette hozzá a kutató.

A helyzet másik hozadéka, hogy noha a Krím annektálásával Moszkva papíron elszigetelte magát diplomáciai­lag, a közel-keleti tevékenységének köszönhetően a világ minden vezető állama kénytelen szóba állni vele, magyarázta N. Rózsa Erzsébet.

 A jelenlegi teheráni vezetés ellen tiltakozó, rezsimváltást követelő tüntetők Washingtonban, a Fehér Ház előtt

Fotó: Reuters

 

Az elmúlt napokban eszkalálódott pengeváltás körül rengeteg a kérdőjel, fogalmazott a kutató a drón lelövésével és az arra adott amerikai reakcióval kapcsolatban, majd emlékeztetett: a héten az Egyesült Államok fegyveres erőinek szakszolgálatai kibernetikai támadást indítottak a perzsa állam ellen. A The Washington Post szerint az egyik támadás az iráni rakétairányító rendszerek számítógépei ellen, a Yahoo hírportál szerint egy másik az iráni hírszerzésnek azon szekciója ellen irányult, amely a Hormuzi-szorosban a hajóforgalmat ellenőrzi.

N. Rózsa Erzsébet a helyzetet összegezve úgy fogalmazott, nyilvánvalóan egyik félnek sem érdeke, hogy katonai konfliktusba torkolljon a kardcsörtetés. Donald Trumpnak ráadásul választási ígéretei között is szerepelt, hogy nem viszi az amerikai katonákat háborúba, és nagy léptekkel közeledik a következő elnökválasztási kampány – tette hozzá a kutató.

Mint mondta, hiába rángatná John Bolton és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a háború felé az Egyesült Államokat, a washingtoni adminisztrációnak összességében nem érdeke ez, még ha Szaúd-Arábia és Izrael is szerette volna ebbe az irányba ösztönözni Amerikát.

Magyar Nemzet