Képzeljük el, mi történne akkor, ha valaki itthon kijelentené: nem baj, hogy egy politikus szüntelen hazudozik az álláspontjáról, ha ezt csak azért csinálja, hogy megússza a következményeket. Nos, jelen esetben épp ez történt: a Néppárt szóvivője szerint Magyar csak azért mondta, hogy nem küldene fegyvereket Ukrajnába, hogy elkerülje a politikai következményeket idehaza.
Közben a Néppárt álláspontja a napnál is világosabb: sürgetni a fegyverszállításokat, mindenáron támogatni Ukrajnát, Oroszországgal pedig nem tárgyalni. Ez egy politikai álláspont. Lehet vele egyetérteni, egyet nem érteni még inkább lehet vele, de ezáltal legalább van egy fix arcéle a pártcsaládnak. Azaz csak lenne, de már a legfrissebb csatlakozónál megdőlt az elmélet. Játszunk el a gondolattal:
van egy nagy, komoly, megválasztott képviselőkből álló pártcsalád, ahol még a legfrissebb csatlakozó is össze-vissza hazudozhat.
Ráadásul sikerült nekünk, magyaroknak hét embert is kiküldenünk ebbe a gittegyletbe. Hét olyan embert, hét jollyjokert, akikről semmit se tudunk. Ideológiailag, politikailag értelmezhetetlenek.
Velük szemben a magyar kormánypártok épp most aratják le az elmúlt évtized alázatos külpolitikai munkájának eredményét. Keresztül-kasul összekötötték Európát, és bármekkora külföldi perpatvarral is járt ez, nem feledkeztek meg arról, hogy a világ nem csak Európából és Amerikából áll.
A teljes cikk a Mandiner honlapján olvasható.
Fotó: Mandiner
