Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bulgáriában, Szófiában interjút adott a Capital című lapnak, amelyben a még nagyobb fegyverkezésre helyezi a hangsúlyt. A főtitkár szerint Ukrajna képes megnyerni ezt a háborút, annak ellenére, hogy már nincs elég ember az országban. A katonai vezető állásfoglalása szerint tovább kell folytatni az ukránok felfegyverzését, továbbá kétértelmű kijelentéseket is tett a nyugati katonák Ukrajnába való küldéséről.
Riporter: Ön szerint tovább kellene erősíteni a dél-keleti szárnyat – az itt állomásozó nemzetközi brigád szintjén és a keleti szárnyon lévő nyolc NATO-ország mindegyikében?
A szövetségesek úgy döntöttek, hogy harccsoportjainkat dandár szintre (4-5 ezer fő) kell növelni. De ezzel párhuzamosan a légi jelenlétünket is növeltük, több tengeri járőrgéppel és más módon.
A legfontosabb, hogy megállapodtunk új védelmi tervek kidolgozásában, és most a szövetségesek több magas készültségi fokú haderővel látják el a NATO-t. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szükség esetén gyorsan küldhessünk erősítést. Tehát szükség esetén a NATO természetesen egynél több dandárt is bevethet. A védelmi tervek ezt lehetővé teszik számunkra.
Továbbá üdvözlöm azt a tényt, hogy a szövetségesek olyan alakulatokat jelölnek ki, amelyek megfelelnek e tervek igényeinek, hogy szükség esetén képesek legyünk erőket bevetni.
Ön szerint a NATO Reagáló Erők gyorsreagálású egysége (VJTF) méretű haderő elegendő és elég gyorsan képes reagálni ahhoz, hogy megállítson egy olyan mértékű inváziót, amelyet Ukrajnában láttunk?
Jelenleg nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen NATO-tagállam ellen sem. De természetesen figyelemmel kísérjük a fekete-tengeri instabilitást és látjuk az ukrajnai háború alakulását. Megnövekedett orosz jelenlétet látunk, ezért éberek vagyunk.
Szorosan figyeljük, hogy mit tesz Oroszország, de nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen szövetségesünk ellen sem.
A NATO mindig készen áll arra, hogy megtegyen mindent, ami szükséges bármelyik tagjának védelmében, ahogyan azt 75 éve teszi. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden erőnket a szövetség keleti részén kellene állomásoztatnunk. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ébernek kell lennünk. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy mit tesz Oroszország, és szükség esetén gyorsan meg kell tudnunk erősíteni a védelmet. Pontosan ez a célja a védelmi terveinknek.
Képes-e a NATO elég gyorsan megszervezni egy 300 ezer fős nagyságrendű NATO Reagáló Erőt (NRF)?
Most már vannak terveink olyan erőkre vonatkozóan, amelyek sokkal magasabb szintű harckészültségi szintet érnek el. Több százezer katona viszonylag rövid idő alatt biztosítható. És természetesen ott lehet őket bevetni, ahol szükség van rájuk.
A teljes cikket az Origo.hu-n olvashatják.
